Mezőföldi Pitypang: Rózsaszín köd (Színes vászon 3/1.)

Mezőföldi Pitypang munkásságát az elmúlt három hónapban ismertem meg. A Színes vászon sorozat első része, Az első ecsetvonások bevezetett az írónő által felépített világba. Egy gimnáziumi osztályba, ahol a színes egyéniségek mellett az önámítás bajnokával, azaz a főszereplővel is találkozhat az olvasó. Ez csak egyfajta bevezető kötet volt, amely a Fehér festék avagy az örök második című kötettel folytatódott, ahol a dráma és a BL igazán kicsúcsosodott. Azt hittem, hogy a Rózsaszín köd tartja a szintet és hasonló mélységű történet fog kibontakozni előttem. Hatalmasat tévedtem! Talán elcsépelt, de sokkal többet kaptam Pitypangtól ebben a kötetben, mint amire számítottam.

Sáfrán Judit: A néma szó hatalma - előolvasás

Sáfrán Judit munkásságával több mint négy évvel ezelőtt ismerkedtem meg. Az Örökölt királyság duológia mindkét kötetét előolvasás keretében lehetőségem volt megismerni, annak ellenére, hogy akkoriban még annyi fantasy regény sem fordult meg a kezemben, mint az elmúlt évek során. Az írisz emlékei és Az írisz áldozata Cylia világába repített el, ahol szívesen időztem. Emiatt nagyon boldoggá tett, hogy az írónő ismét bizalmat szavazott nekem, és az elsők között ismerhettem meg a NewLine Kiadó égisze alatt megjelenő, legújabb művét. 

Anne Raven: Rossz királyfi

 

Anne Raven számomra azoknak az íróknak a körét színesíti, akiknek a történeteit nagyon szeretem, de zsáner szempontjából nem mindegyik alkotása áll közel hozzám. Még 2024 márciusában olvashattam tőle a Félvér című kötetet - amiről teljes értékelés ezidáig nem készült az oldalamra -, ami már dark romance vonalon íródott, de mivel ez alapvetően nem tartozik a “komfort” zsánereim közé, így sokáig nem is terveztem a Rossz királyfi olvasását. Aztán az elmúlt időszakban változott a véleményem ezen a téren, kedvet kaptam ahhoz, hogy ebbe az irányba is feszegessem a határaimat, ezért egyértelmű volt számomra, hogy a kikölcsönzött könyveim táborát erősíti ez a mű, ha előjegyezhető lesz. Kíváncsian vettem kezembe a regényt, és rettentően pozitív élmény volt számomra.

Anne L. Green: Sorsdöntő pillanat (Sorsdöntő 1.)

 

Anne L. Green számomra azon írók közé tartozik, akiknek a történeteihez bármilyen hangulatban vagy élethelyzetben szívesen nyúlok, mert tudom azt, hogy képes kirángatni a valóságból és néhány fejezet erejéig egy sokkal jobb helyre utazhatok el. A Sorsdöntő pillanat című könyvével már hosszabb ideje szemeztem, többek között azért, mert még nem olvastam olyan művet, amiben a választás az olvasó kezében van, és mindenképpen szerettem volna kipróbálni. Izgatottan vettem a kezembe a kötetet, de utólag belátom, hogy nem is ez a különlegesség volt maradandó számomra, hanem az az üzenet, amit kaptam általa. 

Emma ZR: Hurrikán (Dream of Doom 1.)

 

Minden alkalommal izgatottan várom Emma ZR regényeit, mert eddig csupa pozitív tapasztalatom volt a történeteivel – a Megtörve című kötetét még nem olvastam, mert zsánerileg nem áll közel hozzám, de a közeljövőben mindenképpen tervezem. Ez az élményem azonban most más volt, mint az eddigiek, ugyanis a Dream of Doom sorozat első részével, a Hurrikánnal nem most találkoztam először. Még 2023-ban lehetőségem volt megismerkedni vele, de az újraolvasás gondolata egy kicsit sem szegte a kedvem, sőt már az előjegyzési időszakban biztos voltam abban, hogy szeretném megismerni az Álomgyár kiadó gondozásában megjelent verziót is. Ezt a döntésemet pedig egy pillanatra sem bántam meg!

Lontai Léna: Gyilkos nárcisz

Lontai Léna olyan traumákat dolgoz fel a regényeiben, amelyeket mindenképpen meg kellene ismernünk, mégis ösztönösen menekülnénk előlük. A Könnyező liliomok és a Magányos cédrus olyan érzelmeket váltottak ki belőlem a megismerésük során, amelyekre a mai napig emlékszem. Emiatt döntöttem úgy, hogy szeretném elolvasni a Gyilkos nárciszt is. A fülszöveg alapján tudtam, hogy ez a történet sem lesz könnyű menet, és abszolút igazam volt, de egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam.

Rácz-Stefán Tibor: Kamupasi karácsonyra

 

Az elmúlt évek során megtapasztaltam, hogy Rácz-Stefán Tibor kötetei számomra komfortolvasmánynak számítanak, ami elsőre talán kissé ellentmondásosnak tűnhet. A történeteiben nehéz témákat feszeget, ugyanakkor gördülékeny stílusának köszönhetően azt az érzést kelti bennem, hogy nincs okom tartani tőlük; egyfajta kiszámíthatóság veszi körül őket. Emiatt szikrányi félelem nélkül választottam ki a könyvtárból téli olvasmányként. Ez az érzés azonban megszűnt bennem, amikor felismertem néhány karaktert az Éld át a pillanatot! című kötetből, amely – az általam olvasott regényei közül – az egyetlen olyan alkotása az írónak, amely nem igazán tetszett. Bevallom, hogy ezt követően fenntartásokkal olvastam tovább a művet, ám legnagyobb örömömre a Kamupasi karácsonyra átment a rostán, és rengeteget adott nekem.

Gál B. Betti: Karácsony, imádom-utálom

Az elmúlt években nem törekedtem arra, hogy az ünnepek közeledtével olyan történeteket vegyek a kezembe, amelyek segítenek a hangolódásban, ezért idén szerettem volna kivételt tenni. Részben ez az oka annak, hogy a könyvtári kölcsönzéseim között helyet kapott a regény. Másrészt az, hogy novemberben olvastam először az írónőtől, és annyira közel éreztem magam a stílusához, hogy ez volt a tökéletes időszak a Karácsony, imádom-utálom megismeréséhez.

Jud Meyrin: Bűnhődj értem!

 

Jud Meyrin munkássága nem ismeretlen számomra, évekkel ezelőtt volt lehetőségem olvasni néhány regényét – többek között a Felföldi rejtélyek sorozatának az első részét, a Lowdeni boszorkányhajsza című művet, amelynek előolvasója lehettem. Hosszú idő eltelt, rengeteg könyv megfordult a kezemben, így bevallom, hogy szinte „új olvasóként” kezdtem bele az írónő legújabb regényébe. Pár hónappal ezelőtt egy barátom ajánlotta a történetet, ennek hatására kölcsönöztem ki a könyvtárból, amiért nagyon hálás vagyok neki.

Zakály Viktória: Emlékeznem kellett volna

2019 decemberében olvastam először az írónőtől, mégpedig a Libri gondozásában megjelent Szikra című regényt. Akkor úgy éreztem, hogy egy olyan mű bontakozott ki a kezeim között, ami szembeállított önmagammal, elgondolkodtatott és érzelmileg hatott rám. Őszintén szólva, ez az élmény nem befolyásolta a döntésemet, amikor a Dopamin Kiadó égisze alatt megjelent Emlékeznem kellett volna című kötet mellett tettem le a voksomat. Ami ehhez a döntésemhez vezetett, az a legklasszikusabb kombináció volt: szemet gyönyörködtető borító, ígéretes fülszöveg. 

Ludányi Bettina: Örökül hagyott szavak

Ludányi Bettina munkássága már kezdettől fogva végig kíséri a bloggerkedésemet, a legelső könyvemet még anno a Colorcom kiadón keresztül (Az egyetlen menedék) olvastam tőle. Legutóbb pedig a 2023-as év utolsó hónapjaiban az Álomgyár kiadó gondozásában megjelent Egyezség duológiát, amely szintén pozitív élményt nyújtott számomra, így nem is volt kérdés, hogy az írónő még olvasatlan történeteit szeretném megismerni. A könyvtár polcán akadtam rá az Örökül hagyott szavakra, amit végül hazahoztam magammal és - magamhoz képest gyorsan - pár nap alatt ki is olvastam.

Teagan Hunter: Can't Text This - Nehogy megírd! (Légy merész 3.)

 

 

Teagan Hunter írói munkássága nem ismeretlen számomra, a Légy merész sorozat első és második részét évekkel ezelőtt olvastam, akkor a könyvtár polcain figyeltem fel a könyvre, ahogy most is. A történet alapvetően kellemes kikapcsolódást nyújtott és sokszor megnevettetett, bár némi ellenérzés is kialakult bennem a cselekmény lapossága és a gyakran felbukkanó kiszámíthatóság, unalmasság miatt. Fogom-e olvasni a sorozat idén megjelenő, negyedik részét? Nem vagyok biztos benne!

Ella Steel: Vágyak dallama (Sors 5.)

Tudtam, hogy Ella Steel ezen regénye a Sors-sorozat része, melyből már az első három részt korábban megismertem. Ugyanakkor azzal is tisztában voltam, hogy a negyediket, Az indíték című regényt még nem olvastam. Ennek ellenére belekezdtem a Vágyak dallama című kötetbe és őszintén mondom, egyáltalán nem bántam meg. Hosszú ideje nem éreztem azokat az erős emóciókat, amiket Kíra és Logan története kiváltott belőlem. Kevesebb, mint három nap alatt kiolvastam a könyvet, ez pedig legutóbb az olvasási válságom előtt jóval történt meg. Az írónő lendületes stílusa teljes mértékben magával ragadott, kettős érzések uralkodtak bennem a mű kapcsán – nem akartam, hogy véget érjen, mégis egyre kíváncsibb lettem a végkifejletre.

Steve Cavanagh: 48 óra (Eddie Flynn 1.)

Steve Cavanagh nevével még 2020-ban találkoztam, amikor az Eddie Flynn sorozat 4. részével ismerkedtem meg. A Tizenhárom ígéretes olvasmánynak bizonyult, azonban kezdettől fogva vegyes érzések munkálkodtak bennem a történet kapcsán, amit az utolsó oldalakhoz érve sem sikerült levetkőznöm. A 48 óra olvasása során abszolút az ellenkezőjét éltem meg, a mű már az első oldalakon magába szippantott és nem eresztett a befejezést követően sem.

Rácz-Stefán Tibor: Téged ​kérlek karácsonyra

Rácz-Stefán Tibor munkássága nem ismeretlen számomra, azonban már hosszú ideje nem vettem a kezembe könyvet tőle. Evégett, amikor a könyvtár virtuális polcán felfigyeltem a Téged kérlek karácsonyra című kötetére, azonnal előjegyeztettem. Eredetileg karácsony környékén szerettem volna belemélyedni Bence történetébe, de az olvasási válságom közbeszólt, így el kellett napolnom, viszont cserébe az első, igazi idei olvasmányom lett. 

Ludányi Bettina: Kisujjeskü - Egyezség 1.

A legutóbbi regényemet az írónőtől, a Festménybe zárt lelkeket nagyjából két évvel ezelőtt olvastam. Bettina kezdettől fogva olyan világokat épített fel, melyek az olvasót könnyedén beszippantják - volt köztük romantikus, akciódús és pszichológiai is. Minden alkalommal egy újabb különlegességgel, egy újabb plusszal alkotja meg a történeteit. Felettébb kíváncsi voltam, hogy legújabb sorozatának, az Egyezségnek a lapjai között milyen szörnyeteg, milyen titkok és milyen hajmeresztő kérdések bújnak meg!

R. Kelényi Angelika: Képtelen Kréta (Caroline Wood 9.)

A Caroline Wood sorozat egyszerre izgalmas és könnyed, tele akcióval, humorral és nem utolsó sorban romantikával is. R. Kelényi Angelika minden alkalommal mutat valami újat, ami varázslatosabbá teszi a történeteit, ezzel kiküszöbölve a középszerűséget és az egyhangúságot. Véleményem szerint a kilencedik rész, a Képtelen Kréta az írónő eddigi egyik legszínvonalasabb regénye!

Sáfrán Judit: Az írisz áldozata (Örökölt királyság 2.) - előolvasás

Sáfrán Judit első regényét, az Örökölt királyság kezdő kötetét lehetőségem volt tavaly májusban megjelenés előtt elolvasni, melyért rendkívül hálás vagyok az írónőnek. Az írisz emlékeinek köszönhetően avathattam egy gyöngyszemet a fantasy zsánerben, bár őszintén bevallom, hogy azóta sem igazán gyarapítottam az evilági élményeimet. Izgalommal és kíváncsisággal felvértezve kezdtem bele a duológia záró könyvébe, Az írisz áldozatába! Bíztam abban, hogy Cylia történetének folytatását hasonló pozitív véleménnyel fogom zárni. Nem titok, hogy ezúttal sem csalódtam Judit írói képességeiben!

Diana Hunt: Őrület határán (Őrületben 2.)

Diana Hunt Őrületben sorozatának első része, az Őrületbe kergetsz egy szédítő, izgalmakkal és emóciókkal teli pszichothriller, mely bárhogy is próbálkozol, abszolút a bűvkörébe von és a végszónál sem ereszt el. Közel két évvel ezelőtt olvastam az említett regényt, ennek ellenére a mai napig emlékszem azokra az érzésekre és gondolatokra, amit akkor kiváltott belőlem. Hatalmas izgatottság uralkodott el rajtam, amikor tudomást szereztem az Őrület határán megjelenéséről. Rendkívül kíváncsi voltam, hogy mit rejtenek az oldalak!

Selena B. Lowell: Te vagy az árnyékom és minden napfényem (Egy TikToker a barátom 2.)

 

Selena B. Lowell a Te vagy a mai napom és minden holnapom című kötetével elképesztő kikapcsolódást nyújtott, ezen felbuzdulva, izgatottan vártam, hogy a sorozat folytatását, a Te vagy az árnyékom és minden napfényemet is megismerhessem. Egyáltalán nem csalódtam, Liza és Lukas közös története újabb kérdéseket vet fel, ahogy újabb izgalmakat is ígér.