Anne Raven: Rossz királyfi

 

Anne Raven számomra azoknak az íróknak a körét színesíti, akiknek a történeteit nagyon szeretem, de zsáner szempontjából nem mindegyik alkotása áll közel hozzám. Még 2024 márciusában olvashattam tőle a Félvér című kötetet - amiről teljes értékelés ezidáig nem készült az oldalamra -, ami már dark romance vonalon íródott, de mivel ez alapvetően nem tartozik a “komfort” zsánereim közé, így sokáig nem is terveztem a Rossz királyfi olvasását. Aztán az elmúlt időszakban változott a véleményem ezen a téren, kedvet kaptam ahhoz, hogy ebbe az irányba is feszegessem a határaimat, ezért egyértelmű volt számomra, hogy a kikölcsönzött könyveim táborát erősíti ez a mű, ha előjegyezhető lesz. Kíváncsian vettem kezembe a regényt, és rettentően pozitív élmény volt számomra.

Történet:

Queen egy fiatal, ambiciózus lány, akinek a múltját egy szörnyű tragédia határozza meg. Volt egy szerelme, aki évekkel ezelőtt egy közös őrültségük során életét vesztette, amit azóta sem sikerült elfogadnia, vagy feldolgoznia. Főként azért, mert az édesapja a helyi rendőrfőnök, így megbűnhődni sem tudott azért, amiért hibásnak érzi magát. Többször is lázadt és meggondolatlan dolgokat tett, de az apja mindet eltusolta, ez pedig a lelkén egyáltalán nem segített. Most a szobrászatban próbál kiteljesedni, és kiadni magából mindazt, ami a szívét nyomja. 

Liam fiatalkora egyik napról a másikra véget ért az édesanyja halálával, mert onnantól kezdve az apja mindent megtett azért, hogy a saját képére formálja és egy könyörtelen, jégszívű embert faragjon belőle. Mostanra a saját üzletét építi, ugyanakkor az apja birodalmának sem fordított teljesen hátat. Gazdag, befolyásos férfi, aki bármit megtehet és akinek a keze bármeddig elér.

Egy véletlennek köszönhetően botlanak egymásba főszereplőink, de már az első találkozás is maradandó élmény mindkettejük számára. Aztán Queen számára nyilvánvalóvá válik, hogy a legjobb barátja, a legfőbb bizalmasa és támasza olyan munkát végez, amiből nem szállhat ki egyszerűen. Ezért elfogadja Liam ajánlatát és egy teljes hónapig a férfi játékszerévé válik. Teljes mértékben fel kell áldoznia magát azért, hogy az alkut teljesítse. Ám mindez amennyire kezdetben nehezére esik, úgy válik alkalomról alkalomra egyre könnyebbé. Ahogy egyre többet felfednek magukból, úgy hullik le mindkettejükről az álarc. És mindenről is körülöttük. Olyan dolgok látnak napvilágot, amelyek alapjaiban rengetik meg az egész életüket.

Hazugság.
Bosszúvágy.
Szenvedély.
Kockázat. 

Hogyan kezeli Queen, ha a sötétségbe merülve talál rá a valódi önmagára?
Létezik az a felemésztő vágy, ami felülírja a bosszút, amire Liam az egész életét felépítette?
Megszakadhat egy szív, amit elfed a homály, és ami hosszú ideje nem táplál érzelmeket?

Véleményem:

A Rossz királyfi már az első fejezetekben rendkívül gyorsan magába szippantott, szinte észrevétlenül peregtek az oldalak a kezemben, az emóciók pedig extrém gyorsaságban váltakoztak bennem. Hol mosoly futott az arcomra, hol a szívem tört darabokra.

Anne Raven dinamikus stílusban, választékos megfogalmazásban tárta elénk a történetet. A cselekményszál mozgalmas volt és jól felépített, szinte mindig történt valami, ami csak felerősítette a háttérben megbúvó izgalmat. Számomra érzelmi szempontból nagyon intenzív volt, és pont ez volt az, ami a legjobban tetszett benne. Az írónő nem finomkodott, a sötétség magával ragadó oldalát mutatta meg, ami engem is felemésztett.

Queen és Liam között olyan tűz alakult ki, ami ugyan lassan égette meg őket, de elképesztő mélységig. Az oldalakból sugárzott a vágyakozás, ugyanakkor a nőben rejlő kétségek is. Ez pedig olyan kombinációt alkotott, ami végig fenntartja az olvasó figyelmét és tovább fokozza a feszültséget, a történet fordulatosságát. 

Annyira kíváncsi voltam a végkifejletre, hogy mi lesz a sorsuk, de arra, ami következett egyáltalán nem voltam felkészülve. Bevallom, olyan erős benyomással volt rám, hogy napoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy írni tudjak róla. Mert szerettem, nagyon, de azt éreztem képtelen vagyok szavakba önteni a gondolataimat, ez pedig már régen fordult elő velem.

Ahogy korábban is említettem, nem vagyok (még) nagyon jártas ebben a zsánerben, de csak ajánlani tudom azoknak az olvasóknak, akik szívesen olvasnának egy dark romance alkotást, és még nem ismerik a Rossz királyfit!

Kedvenc idézetek:

"A csend hirtelen rám nehezedik, ólomként nyom le. Lehajtom a fejemet, térdre rogyok. A fájdalom egyetlen pillanatba sűrűsödik. Elér a veszteség. Nem kapok levegőt. A pánik beborít, és még csak meg sem próbálom lerázni, remélem, örökre magába zár. Egy ideig kábulatban tart ez az érzés, aztán kiköp, mint óceán a hajótöröttet. Visszaad a valóságnak."

"Elnehezedő szempillája alól figyeli minden rezdülésemet, és én úgy állom a tekintetét, akár egy szikla, mintha ennek a játéknak a végén a jutalmam várna. Pedig ebben a játszmában nem nyerhetek. Egy ragadozó hálójába kerültem, és csak most érzem igazán, innen nincs menekvés.
Felém hajol, lehelete összekeveredik az enyémmel. Nem csókol meg, figyel, akár vadász a prédáját. Eltökélten, mohón, szomjasan. Nyelek egyet. Én is szomjazom. Biztosan a fejemet ért ütés zavart össze. Hiszen nem a száját, a halálát kellene kívánnom."

"Olyan gyorsan és ösztönösen reagált rám, nem volt benne semmi művi, semmi megjátszott. Queent magát akartam, a benne rejlő tüzet, adrenalint, szenvedélyt, amit minden porcikája árasztott magából, attól a pillanattól kezdve, hogy zabolázatlan tekintetet találkozott az enyémmel. Új volt, pezsdítő, eleven, élő. Ellenszegült, és ezzel elérte, hogy le akarjam vadászni, bármi áron.
Pontosan ezért hagytam futni, mert tudtam, kergetni őt épp olyan izgalmas lesz, mint elkapni."

"Queen mind a tíz ujjával a hajamat tépi, és olyan hevesen csókol vissza, hogy a fogaink összekoccanak. Felmordulok, miközben úgy tapadunk egymásra, ahogy elázott ruháink a testünkre. A csillapíthatatlan éhség, hogy minél előbb elvágjam Dimitrov torkát, elcsitul, mert valami sokkal izgalmasabb vár rám ebben a percben.
Maga Queen.
Az a Queen, akiért e pillanatban kiirtanám a világot is, ha azt kérné."

"Magamra vagyok dühös. Mert aggódom valakiért, aki csak eszköz a számomra, féltek valakit, akit kihasználok, és meg akarom óvni, miközben semmit sem jelent.
És közben valahogy mégis."

"- Kívánsz? - kérdezem.
(..)
- Mint fény a sötétséget felemészteni.
- És ha a sötétség nyeli el a fényt?
- Egyik elől sincs menekvés, nem igaz? Így is, úgy is elpusztítják egymást."

"Meg akarom menteni. Mert sötét lelke és sorvadt szíve ellenére ő is megérdemli, hogy valaki úgy szeresse, hogy nem kér érte semmit cserébe. Nem, nem azért, mert szüksége van rá, hanem pont azért, mert nem tudja, mekkora szüksége van rá."

"Elfáradtam a küzdelemben, a harcban, amit saját magammal és ellene vívtam. Az élet kegyetlen, mindig is az volt, csupán oly módon képes elfedni a hibáit, hogy ne lásd, valójában milliónyi rojt, folt, repedés és szakadás tátong rajta. Közelről nézve nem látni, de ha elég távolról tekintesz rá, meglátod, egyedül a remény tartja össze."

"Megcsókol. Azzal a fajta csókkal, aminek ereje világokat képes romba dönteni, életeket kioltani. A legnagyobb szenvedély viharába ránt, és én örömmel táncolok vele a közepén."

"- Milyen királyfi az, aki eljön érted, megment, megcsókol, bevallja, hogy szeret, és összetöri a szívedet?
(..)
- A legrosszabb. A világ összes elbaszott királyfia közül én vagyok a legrosszabb."

Fülszöveg:

A hatalom ára mindig vér… vagy egy szív, amelyet darabokra törnek.
Queen Lawrence mindent kockára tesz, hogy megmentse legjobb barátját – még akkor is, ha egy hónapig Liam Ward játékszerévé kell válnia. Egy férfié, aki a hatalom és erőszak világában él, akinek sötét múltja, könyörtelen tekintete és rideg érintése mindent felforgat benne.
Queen számára azonban Liam nem csupán a veszélyt jelenti – hanem a kísértést is. Egy olyan vágyat, ami tiltott, fájdalmas, mégis ellenállhatatlan.
Liam nem hisz a szerelemben. A sors eddig kegyetlenül csak elvett tőle, és ő megtanulta, hogy a szívét kővé kell dermesztenie, ha túl akar élni. De Queen más. Tiszta, makacs, csábító. Nem csupán egy alku része – hanem az egyetlen, aki képes megtörni a férfit.
Egy vérrel írt történet.
Egy szerelem, amiért harcolni kell.
És egy végzet, ami elől egyikük sem menekülhet.

(Pitypang, 2025)

A könyvben szereplő néhány, elképesztő illusztráció: