Az elmúlt években nem törekedtem arra, hogy az ünnepek közeledtével olyan történeteket vegyek a kezembe, amelyek segítenek a hangolódásban, ezért idén szerettem volna kivételt tenni. Részben ez az oka annak, hogy a könyvtári kölcsönzéseim között helyet kapott a regény. Másrészt az, hogy novemberben olvastam először az írónőtől, és annyira közel éreztem magam a stílusához, hogy ez volt a tökéletes időszak a Karácsony, imádom-utálom megismeréséhez.
Történet:
Lara egy fiatal, életvidám, színes egyéniség, aki rendkívül közeli és szoros kapcsolatban állt a nagymamájával. Számos pozitív emléke van vele, de a legfontosabbak a Karácsonyhoz köthetőek - például saját karácsonyi díszek és sütemények készítése.
Egy nap a nő szíve pici darabokra törik, amiután értesül a nagyszülője halálhíréről. Lara élete abban a pillanatban a feje tetejére áll, és egy új személyisége kerül előtérbe - egy szürke, nemtörődő nő, akit végül csak a munkahelye elvesztésének veszélye hoz vissza egy kicsit a valóságba. Kétkedve fogadja az ügyvéd által felolvasott levelet, amelyben az elhunyt megkéri, hogy utazzon el egy aprócska helyre.
Főszereplőnk itt ismerkedik meg a nagymama két fiatalkori legjobb barátnőjével, Emmával és Elisával, akik szinte mindent tudnak a lányról - annak ellenére, hogy előzőleg sosem találkoztak. Lara tartózkodó viselkedésének ellenére hamar összebarátkoznak, valamint számos közös programon vesznek részt. Az együtt töltött idő olykor elszomorítja a nőt, mert a nagymamája hiányára emlékezteti, ugyanakkor alkalmanként megmosolyogtatja, mert eszébe juttatja, hogy mennyi mindenen mentek át és mennyire kedves, segítőkész és pótolhatatlan lélek volt.
Lara már az első napon megismerkedik egy férfival, aki kettős érzéseket vált ki belőle. Max a nő sofőrjét játssza a kezdeti időszakban, majd ez a szerep a későbbiekben is rajta marad. A kapcsolatuk ellentmondásos: előfordul, hogy kedvesen szóba elegyednek egymással, ugyanakkor kiszámíthatatlan, mikor vált át kibírhatatlan személyiséggé.
Kezdettől fogva érezhető a szikra kettejük között, ami a napok elteltével sem gyengül, sokkal inkább erősödik, főleg miután mindketten apránként engedik leomlani maguk körül azokat a falakat, amelyeket a múltjuk épített. Egyre közelebb kerülnek egymáshoz, kialakul a bizalom közöttük, a kapcsolatuk pedig idejekorán sokkal komolyabbra fordul. Jól érzik magukat egymás társaságában, rengeteget nevetnek és könnyen megnyílnak a másik előtt. Úgy bontakozik ki közöttük a szerelem, amire egyáltalán nem is számítottak.
Két gyászoló, sérült lélek egymásra találhat, ha meglátják a másikban azt, amire szükségük van?
Hogyan kezdhetjük újra az életünket, ha úgy érezzük, hogy képtelenek vagyunk rá?
Mi adhat erőt és motivációt?
Véleményem:
Gál B. Betti egy olyan utazásra invitált, amire semmilyen szempontból nem voltam felkészülve. Megmutatta a gyász ezer arcát, a remény szikráját és az újrakezdésben rejlő lehetőséget. Az oldalakba mélyedve egyszerre tört össze a szívem és kúszott mosoly az arcomra. Ez a történet a lélek mélységeibe kalauzolt el, ugyanakkor a magasba is emelt.
Nagyon tetszett a regény - sokkal jobban belopta magát a szívembe, mint a randiBAJnok. Tökéletes kikapcsolódást nyújtott a karácsonyi időszak alatt. Lara történetét olvasva beköltözött a szívembe a szeretet, és vele együtt gyászoltam a nagymamáját, aki bevallom egy számomra is fontos, elvesztett családtagomra emlékeztetett.
A Karácsony, imádom-utálom egy csoda, arra sarkall, hogy a kilátástalan helyzetekben is találjunk kapaszkodót, és megerősít abban, hogy mindennek több nézőpontja van - némelyik a rossz oldalt helyezi előtérbe, míg a másik a jó oldalt -, és nekünk meg kell találnunk közöttük azt, ami számunkra jelentőséggel, tanulsággal bír.
Kedvenc idézetek:
"Nézz fel a csillagokra, keresd meg a legfényesebbet, és gondolj rám, gondolj arra, hogy nem meghaltam, hanem levetettem a földi ruhámat, ami nagyon szorított, börtönbe zárt. Most már szabadon szárnyalok."
"Néha jól tud esni, ha az ember belesüpped a bánatba és a szomorúságba, csak tudni kell magunkat felrázni belőle."
"Az új év lehet az új álmok és remények kezdete is. Az életben sajnos történnek olyan dolgok, amelyekkel meg kell birkóznunk. Némelyikkel könnyebben megy, de akad, amivel csak nehezen sikerül.
Az év utolsó napján tedd le a terheket a válladról! Hagyd őket egyszerűen legördülni! A gyászt, a fájdalmat, mindent. Ez nem azt jelenti, hogy elfelejtesz engem. Azt jelenti, hogy csak egy életed van, amit élned kell! És úgy kell élned, hogy ha visszanézel, ne bánd meg az elszalasztott lehetőségeket. Tudd azt mondani, hogy igen, voltak nehézségek, de megoldottam őket, és most boldog vagyok. A rossz dolgok is formálnak minket, és szükségünk van rájuk ahhoz, hogy fejlődni tudjunk."
"Nem baj, ha néha sírsz, nem baj, ha szomorú vagy, nem baj az sem, ha éppen annyira fáj, hogy úgy érzed, megőrülsz. Nem baj, ha nem tudod hogyan fogod végigcsinálni a napot. Kellenek ezek a mélységek is, hogy a magaslatok felé tovább tudj menni. Hidd el, túl leszel rajta, és újra meg fogod látni a fényt!
Nincs annál szebb, mint mikor örülsz, boldog vagy, szeretsz és érzed, hogy szeretnek! Bízz magadban, hiszen te tudod a legjobban, hogy mire van szükséged! És kérlek, (..) ÉLJ!"
Fülszöveg:
Engedd, hogy Lara és Max találkozása téged is megérintsen, fedezd fel velük az ünnep igazi varázsát!
A karácsony mindenkinek mást jelent. Van, aki örömmel várja, míg mások fájó szívvel igyekeznek elkerülni. Egyvalami azonban mindnyájunkban közös: a szeretet ünnepe felélénkíti a szívünkben hordozott érzéseket. Megsokszorozza örömünket, elmélyíti fájdalmunkat, és olykor még egy parázsló szerelmet is képes lángra lobbantani. A karácsony csakugyan mindenkinek mást jelent, Gál B. Betti mégsem feledkezett meg senkiről, amikor megírta ezt a regényt.
Lara és Max viszontagságos szerelme egy különleges utazásra invitálja az olvasót az emberi lélek sokszínű világába. A történetben megelevenedik a gyász és a hála, az elveszettség és az egymásra találás, a reménytelenség és az újrakezdés. Hol a meghatottság, hol a szerző üdítő humora csal könnyeket a szemünkbe.
(Eleven kiadó, 2024)
.png)
.png)