Bridget B. L.: Bizalom

Bridget B. L. debütáló regényére már a megjelenés előtt felfigyeltem a komoly témája miatt. Úgy gondolom, hogy olvasóként néha nem a kikapcsolódás és a szórakoztatás az, amit keresek, hanem egy olyan történet, ami cafatokra szaggat és kíméletlenül földhöz vág. A Bizalom című könyvbe úgy kezdtem bele, hogy most pont ez kell a lelkemnek, és talán pont ennek a megérzésnek köszönhető, hogy a súlyossága ellenére kevesebb mint egy nap alatt a végére értem. Néha szükségem van arra, hogy olyan köteteket is a kezembe vegyek, amelyek nem egy másik világba repítenek el, hanem szembesítenek a kegyetlen valósággal.

Bertalan Csilla: Karmajátszma

 

Bertalan Csilla munkássága ez idáig ismeretlen volt számomra. Az írónő keresett fel a frissen megjelent, harmadik könyvének recenziós lehetősége kapcsán. A Karmajátszma nemcsak az ígéretes címével és borítójával, de a rejtélyes fülszövegével is felkeltette az érdeklődésemet. Szívesen olvasok krimit, valamint a személyiségzavar témája is közel áll hozzám, ezért is vállaltam el a felkérést. Bevallom, nagy izgatottsággal kezdtem bele, de már az első fejezetekhez érve vegyes érzések bontakoztak ki bennem. Ennek ellenére ezt követően is kíváncsian vártam, hogy milyen meglepetéseket tartogat még számomra a kötet.

Aleva Zoltán: Az utolsó fohász (111 2.) - előolvasás

Aleva Zoltán munkásságával, a 111 trilógia első részével, a Matilda gyermekeivel több mint három évvel ezelőtt ismerkedtem meg. Szerencsésnek mondhatom magam, mert nemcsak azt a regényt, hanem a sorozat második részét, Az utolsó fohász című művet is megjelenés előtt elolvashattam. Az író már legutóbb meggyőzött arról, hogy elképesztő módon tudja csavarni a történetet, és összehangolni a különböző zsáner elemeit. Ezúttal is egy színvonalas, magával ragadó alkotás bontakozott ki előttem, és bevallom, eddig észre sem vettem, hogy mennyire hiányzott, hogy visszatérjek az író által alkotott világba. Abszolút pozitív olvasási élményt hagyott bennem!

Mezőföldi Pitypang: Rózsaszín köd (Színes vászon 3/1.)

Mezőföldi Pitypang munkásságát az elmúlt három hónapban ismertem meg. A Színes vászon sorozat első része, Az első ecsetvonások bevezetett az írónő által felépített világba. Egy gimnáziumi osztályba, ahol a színes egyéniségek mellett az önámítás bajnokával, azaz a főszereplővel is találkozhat az olvasó. Ez csak egyfajta bevezető kötet volt, amely a Fehér festék avagy az örök második című kötettel folytatódott, ahol a dráma és a BL igazán kicsúcsosodott. Azt hittem, hogy a Rózsaszín köd tartja a szintet és hasonló mélységű történet fog kibontakozni előttem. Hatalmasat tévedtem! Talán elcsépelt, de sokkal többet kaptam Pitypangtól ebben a kötetben, mint amire számítottam.

L. J. Shen: Legvadabb álmaimban szeretlek (Tiltott szerelem 2.)

Az elmúlt évek során számtalanszor találkoztam az írónő nevével, és a korábban megjelent könyveiről elég vegyes értékeléseket olvastam. Nagyon örülök annak, hogy ez nem bizonytalanított el nagyjából fél évvel ezelőtt, és megismerkedtem az első L. J. Shen regényemmel. A Tiltott szerelem-sorozat első része, az Igazán őrülten szeretlek könnyen magával ragadott és elképesztően mély érzéseket hagyott bennem. A Legvadabb álmaimban szeretlek már a megjelenés előtt felkerült a TBR-listámra, és izgatottan vártam, hogy végre kinyithassam és megismerkedjek jobban Ambrose Casablancas húgával, és visszakapjak egy kicsit Rowból és Calból is.

Chevy Stevens: Gyilkos utazók

Chevy Stevens munkásságával 2022 áprilisában ismerkedtem meg. A múlt nem felejt egy kíméletlen, megrendítő thriller, amelynek a belőlem kiváltott érzéseire a mai napig emlékszem. Az egyik kedvencem lett ebben a zsánerben a külföldi írók kötetei közül. A Gyilkos utazók a külcsíne miatt került a látóterembe: az egyszerű, mégis figyelemfelkeltő borítójával és az izgalmas fülszövegével. Szerettem volna hasonló élményt átélni, mint közel négy és fél évvel ezelőtt, ezért nagyon boldog voltam, hogy a kiadónak köszönhetően hamar a kezembe került.

Sáfrán Judit: A néma szó hatalma - előolvasás

Sáfrán Judit munkásságával több mint négy évvel ezelőtt ismerkedtem meg. Az Örökölt királyság duológia mindkét kötetét előolvasás keretében lehetőségem volt megismerni, annak ellenére, hogy akkoriban még annyi fantasy regény sem fordult meg a kezemben, mint az elmúlt évek során. Az írisz emlékei és Az írisz áldozata Cylia világába repített el, ahol szívesen időztem. Emiatt nagyon boldoggá tett, hogy az írónő ismét bizalmat szavazott nekem, és az elsők között ismerhettem meg a NewLine Kiadó égisze alatt megjelenő, legújabb művét. 

Péntek Tünde: Amíg a nyár véget ér

Péntek Tünde munkássága nem ismeretlen számomra, az évek során már többször találkoztam a regényeivel, de végül egyetlen története sem került a kezembe mostanáig. Az Amíg a nyár véget ér már a megjelenés előtt megfogott a külcsín színvilágával és a romantikusnak, ugyanakkor izgalmasnak tűnő fülszövegével. Nagyon megörültem, amikor rájöttem, hogy a borítón szereplő jelenet a főszereplők között megtörtént valós eseményt ábrázolja. Kíváncsian nyitottam ki a könyvet, és merültem el az oldalakban!

Hannah Huimang: Csábító szörnyeteg (Sötét érzelmek 1.)

Hannah Huimang nevével akkor találkoztam először, amikor a Pitypang kiadó írójaként bemutatkozott. Aztán a debütáló regényének a megjelenése előtt ismét felbukkant előttem, és már akkor felkeltette az érdeklődésemet a műve. Kezdettől fogva megragadott a gyönyörű könyvborító és az izgalmas fülszöveg, amiben egyszerre fedeztem fel a sötétséget és a reményt is. Aztán egyre több pozitív értékelést olvastam a Sötét érzelmek sorozat első részéről, ezért felkerült a TBR-listámra. Hálás vagyok az írónőnek, amiért bizalmat szavazott nekem, és lehetőségem volt megismerkedni a Csábító szörnyeteggel, mert sokkal gazdagabb lettem általa. 

Aux Eliza: A könyvek városa (Írósuli 1.)

 

Aux Eliza nevével már korábban találkoztam az Eleven kiadó közösségi média platformjain, de a munkásságára maga az írónő hívta fel a figyelmem. Kíváncsi voltam a könyvsorozatára, szerencsére a könyvtárból lehetőségem is volt kikölcsönözni A könyvek városa című kötetet. Izgatottan vetettem bele magam az oldalakba – főként mivel az ingyenesen elérhető beleolvasó kifejezetten tetszett –, de sajnos időközben rájöttem arra, hogy beigazolódott a megérzésem és az Írósuli nem az én olvasmányom lett. 

Aurora Bloom: ASHamed - Megszégyenülve

Aurora Bloom debütáló regénye, az ASHamed a Publio kiadó égisze alatt jelent meg idén nyáron. A borító már első pillantásra felkeltette az érdeklődésemet a szürkés színvilágával, amely tökéletesen illeszkedik a történet súlyos hangulatához. A fülszöveg is könnyen felcsigázott, annak ellenére, hogy a mű központi kérdése közvetlenül szerepel benne: hogyan változhat egy emberi élet, ha a szülők folyamatosan csatároznak a feje felett, és milyen hatással lehet egy válás a gyermekre? Nagyon izgatott voltam, egyrészt azért, mert van érintettségem a témában, hiszen az én szüleim is elváltak, másrészt még nem olvastam olyan regényt, ami erre épült fel, általában csak háttérinformáció keretében találkoztam vele.

Patricia Gibney: Elhantolt angyalok (Lottie Parker 8.)

Vannak olyan könyvsorozatok, amelyek néhány rész után unalmassá válnak az olvasó számára, és hiába próbál fogódzkodót találni benne, ami átlendítené ezen az egyhangúságon, nem talál rá. Ugyanakkor vannak azok, amelyekből hiába olvasol egy rakással, képesek újat mutatni és fenntartani az érdeklődést. Patricia Gibney művei számomra az utóbbiak közé tartoznak. Nem titok, hogy évekkel ezelőtt voltak olyan részek, amelyek egy kicsit holtpontok voltak nekem ebből a szempontból, de végül mindig találtam valamit, amibe bele tudtam kapaszkodni és átvészelni azt a történetet. Több mint fél évvel ezelőtt nyomoztam együtt Lottie-val a Megtört lelkekbe, így amikor augusztus elején a könyvtárban jártam, biztos voltam abban, hogy szükségem van újra arra az izgalomra, amit az írónő által teremtett világ nyújtani tud. 

Jennifer Grackle: Fiore Nero

 

Jennifer Grackle debütáló regényével a közösségi médiában találkoztam először - akkor még megjelenés előtt állt -, amely alapján hamar felkerült a TBR-listámra. A könyvtár digitális könyvespolcán véletlenül találtam rá, de amint megpillantottam, azonnal a kikölcsönzendő példányok közé tettem - a sors furcsa fintora, hogy csak a második előjegyzés alkalmával jutott el hozzám, mert az elsőnél időközben más is lecsapott rá. Nagyon izgatott voltam miatta, a fülszöveg kellően felcsigázott, így hamar belevetettem magam az oldalakba.

Jud Meyrin: Szökevény hableány (Itáliai rejtélyek 4.)

Az utóbbi időben Jud Meyrin újabb megjelenéseit egytől egyig elolvastam, szemben a régebbi köteteivel, amelyek közül kevés került ez idáig a kezembe. Emiatt nagyon izgatott voltam, amiért lehetőségem adódott megismerni az Itáliai rejtélyek sorozat negyedik részét. A fülszöveg és a beleolvasó alapján ígéretes történetnek tűnt a Szökevény hableány, és elöljáróban annyit: az írónő ezúttal sem okozott csalódást. 

Mezőföldi Pitypang: Fehér festék avagy az örök második (Színes vászon 2.)

Mezőföldi Pitypang Színes vászon sorozatának az első része pozitív élmény volt számomra. Ez volt a harmadik olyan könyv, amit Boys Love témában olvastam. Sokáig gondolkodtam azon, hogy korábban miért nem voltak előtérben nálam az ilyen típusú regények, végül arra jutottam, hogy azt gondoltam, hogy a “szimpla” romantikus történeteken keresztül már szinte mindent láttam. Ezt a tényt az írónő mindenképpen megcáfolja, mert olyan mértékű drámával és káosszal egyetlen műben sem találkoztam, mint nála. Azt hittem, hogy Az első ecsetvonások után nincs tovább, aztán kezembe vettem a Fehér festék avagy az örök második-at, ahol pontosan azt az érzést kaptam, amit az írónő a fülszövegben is megfogalmazott: “Na falhoz vágtad már a könyvet? Nem baj, ha nem – tudom még fokozni. SHOWTIME!” Jelentem, én nem falhoz, hanem máshová akartam vágni…

Stummer Nikolett: Phantom alakja (Phantom 1.)

Stummer Nikolett nevével már korábban találkoztam a Pitypang kiadó égisze alatt megjelent első regénye kapcsán. Azonban a fantasy-k nem állnak közel hozzám, ezért nem keltette fel az érdeklődésemet a Tűzvihar. Ezzel szemben a Phantom sorozat első része, a Phantom alakja már a kötet beharangozásakor megtetszett, nagyon kíváncsivá tett a fülszövege és a gyönyörű borítója alapján. Emiatt izgatottan kölcsönöztem ki a könyvtárból, és vettem kezembe. Elöljáróban annyit, hogy az idei évem egyik nagy kedvence lett!

Szabics Adrienn: Amethyst ékköve

 

Szabics Adrienn munkássága ezidáig ismeretlen volt számomra, habár a korábban megjelent regényeivel már többször találkoztam a közösségi médiában. Lelkesen fogadtam a megkeresését az Amethyst ékköve kapcsán. Többek között azért, mert számos méltatást olvastam vele kapcsolatban, és kíváncsi voltam, hogy belőlem milyen érzéseket képes kiváltani. Másrészt a legújabb könyvének a külsejét gyönyörűnek, a fülszövegét pedig figyelemfelkeltőnek és titokzatosnak találtam, ennek az egyvelegnek köszönhetően pedig izgatottan vártam, hogy mi rejtőzhet a sorok mögött. 

Czap Zsuzsanna: Benned kezdődik

 

Czap Zsuzsanna debütáló regényére már korábban felfigyeltem a Lumira kiadó kínálatában. Egyrészt a fülszövege alapján ígéretes olvasmánynak tűnt számomra, másrészt a közösségi médiában is számos pozitív véleménnyel találkoztam róla. Mindezek miatt nagyon megörültem, amikor a könyvtár előjegyezhető kötetei között megtaláltam, mert rendkívül kíváncsi voltam rá. Izgatottan nyitottam ki, de arra az érzelmi viharra nem voltam felkészülve, ami a lapok között fogadott… 

Jud Meyrin: Boldogságra kényszerítve

Jud Meyrin akkora hatással volt rám a legutóbbi könyveivel, hogy úgy döntöttem, mindenképpen szeretném elolvasni a legújabb regényét is, annak ellenére, hogy a disztópia egyáltalán nem áll közel hozzám. A Boldogságra kényszerítve a gyönyörű külsejével már első pillantásra rabul ejtett, aztán fejezetről fejezetre a beltartalom is hasonló érzéseket váltott ki belőlem. Nagyon örülök annak, hogy nem féltem a határaimat feszegetni, mert egy fantasztikus mű bontakozott ki előttem! 

Anne L. Green: Sorsdöntő érzelmek (Sorsdöntő 2.)

 

Anne L. Green a Sorsdöntő sorozat részeibe interaktív módon vonja be az olvasókat, hiszen a történetbe csöppenve lehetőségünk nyílik arra, hogy döntsünk a főszereplő(k) helyett. Bevallom, engem abszolút megvett ezzel a különlegességgel az írónő, hiszen megmutatta a Sorsdöntő pillanaton keresztül, hogy sokszor a döntéseink következménye azonos, csak másképpen valósul meg. Nagyon vártam, hogy a kezembe vegyem a Sorsdöntő érzelmeket, mivel szemben az előző résszel egyáltalán nem éltem meg teherként a döntési kényszert, sokkal inkább izgatott voltam miatta. Talán azért, mert itt akármelyik opcióra is bökök rá, mindegyik lehetőséget megismerhetem, szemben a valósággal - ahol vakon, a következmények ismerete nélkül állunk a döntéseink előtt.