Aleva Zoltán: Az utolsó fohász (111 2.) - előolvasás

Aleva Zoltán munkásságával, a 111 trilógia első részével, a Matilda gyermekeivel több mint három évvel ezelőtt ismerkedtem meg. Szerencsésnek mondhatom magam, mert nemcsak azt a regényt, hanem a sorozat második részét, Az utolsó fohász című művet is megjelenés előtt elolvashattam. Az író már legutóbb meggyőzött arról, hogy elképesztő módon tudja csavarni a történetet, és összehangolni a különböző zsáner elemeit. Ezúttal is egy színvonalas, magával ragadó alkotás bontakozott ki előttem, és bevallom, eddig észre sem vettem, hogy mennyire hiányzott, hogy visszatérjek az író által alkotott világba. Abszolút pozitív olvasási élményt hagyott bennem!

Patricia Gibney: Elhantolt angyalok (Lottie Parker 8.)

Vannak olyan könyvsorozatok, amelyek néhány rész után unalmassá válnak az olvasó számára, és hiába próbál fogódzkodót találni benne, ami átlendítené ezen az egyhangúságon, nem talál rá. Ugyanakkor vannak azok, amelyekből hiába olvasol egy rakással, képesek újat mutatni és fenntartani az érdeklődést. Patricia Gibney művei számomra az utóbbiak közé tartoznak. Nem titok, hogy évekkel ezelőtt voltak olyan részek, amelyek egy kicsit holtpontok voltak nekem ebből a szempontból, de végül mindig találtam valamit, amibe bele tudtam kapaszkodni és átvészelni azt a történetet. Több mint fél évvel ezelőtt nyomoztam együtt Lottie-val a Megtört lelkekbe, így amikor augusztus elején a könyvtárban jártam, biztos voltam abban, hogy szükségem van újra arra az izgalomra, amit az írónő által teremtett világ nyújtani tud. 

Jud Meyrin: Szökevény hableány (Itáliai rejtélyek 4.)

Az utóbbi időben Jud Meyrin újabb megjelenéseit egytől egyig elolvastam, szemben a régebbi köteteivel, amelyek közül kevés került ez idáig a kezembe. Emiatt nagyon izgatott voltam, amiért lehetőségem adódott megismerni az Itáliai rejtélyek sorozat negyedik részét. A fülszöveg és a beleolvasó alapján ígéretes történetnek tűnt a Szökevény hableány, és elöljáróban annyit: az írónő ezúttal sem okozott csalódást. 

Stummer Nikolett: Phantom alakja (Phantom 1.)

Stummer Nikolett nevével már korábban találkoztam a Pitypang kiadó égisze alatt megjelent első regénye kapcsán. Azonban a fantasy-k nem állnak közel hozzám, ezért nem keltette fel az érdeklődésemet a Tűzvihar. Ezzel szemben a Phantom sorozat első része, a Phantom alakja már a kötet beharangozásakor megtetszett, nagyon kíváncsivá tett a fülszövege és a gyönyörű borítója alapján. Emiatt izgatottan kölcsönöztem ki a könyvtárból, és vettem kezembe. Elöljáróban annyit, hogy az idei évem egyik nagy kedvence lett!

Varga Vica: Két szív, egy nyár II. - Amikor megmentettelek... (Két szív, egy nyár 2.)

 

Varga Vica debütáló, a Két szív, egy nyár - Amikor megismertelek… című regényére pár hónappal ezelőtt találtam rá, és bevallom, már az elolvasása után kíváncsian vártam Dominik történetének a folytatását, annak ellenére, hogy az első rész kettős érzéseket váltott ki belőlem. Pont emiatt nagyon megörültem, amikor az írónő közösségi média oldalain tudomást szereztem a sorozat második kötetének megjelenéséről. Ám az tette fel az i-re a pontot, hogy az általam látogatott könyvtárban is elérhetővé vált, így nem is kellett sokat gondolkodnom a legutóbbi kölcsönzésem alkalmával.

Marilyn Miller: Fresia

 

Hosszú évekkel ezelőtt olvastam legutóbb Marilyn Millertől, pedig végig figyelemmel követtem a munkásságát, azonban valamiért sosem vettem rá magam, hogy ismét belecsöppenjek a világába egészen mostanáig. A Fresia című könyve még a megjelenés előtt felkeltette az érdeklődésemet, már ekkor felkerült a TBR listámra is. Rengeteg pozitív méltatást olvastam a történetről, így nagyon megörültem, amikor a helyi könyvtárból ki tudtam kölcsönözni. Azt gondolom, hogy tökéletes pillanatban talált meg, pont akkor, amikor szükségem volt rá. 

Farkas Anett: Ne félj! (Az iskolai zaklatás nem játék! 2.)

Farkas Anett debütáló regénye krimi-thriller zsánerben íródott, majd az írónő ezt a vonalat erősítette a további köteteivel is, azonban 2025-ben egy teljesen új irányba indult el, és végül megjelent az első bántalmazást körüljáró, ifjúsági könyve. Bevallom, a Ne bánts!-ra is felfigyeltem már, de a Ne félj! esetében éreztem azt, hogy “ezt nekem el kell olvasnom”, így amint előjegyezhetővé vált a könyvtárunkban, landolt is a kikölcsönzött példányaim között. Ambivalens érzésekkel kezdtem bele, mert féltem attól, hogy milyen hatással lesz rám - tudtam, hogy olyan fontos témát mutat be, amiről nem beszélünk eleget, ugyanakkor tartottam attól, hogy a fiatalon szerzett sebeim felszakadnak. 

Sebők Hanga: Dönts jól! (Válaszutak 1.) - átdolgozott kiadás, előolvasás

 

Sebők Hanga munkásságával 2023 augusztusában ismerkedtem meg, amikor a Gyémántfelhő kiadó jóvoltából lehetőségem nyílt elolvasni a Válaszutak-sorozat első részét. Bevallom, nem vagyok kimondottan újraolvasós típus, blogger pályafutásom alatt nagyjából két-három olyan könyv volt, amelyet többször is a kezembe vettem. Hálás vagyok az írónőnek, amiért gondolt rám és az elsők között olvashattam a Dönts jól! átdolgozott kiadását. Izgatottan kezdtem bele a már jól ismert történetbe, habár szándékosan úgy indultam neki, mintha első alkalommal csöppennék bele, mert nem szerettem volna hasonlítgatni a korábbi élményemhez. 

Zubor Rozi: A napló

 

Zubor Rozi munkásságával idén áprilisban ismerkedtem meg, amikor elolvastam A kulcs című művét. Olvasás közben intenzív érzelmeket váltott ki belőlem, valamint gondolkodásra sarkallt. Tipikusan egy olyan történet volt, amiben nemcsak a cselekményszál fontos, hanem annak a körítése is, tele valósághű problémákkal. Valószínűleg a korábbi pozitív benyomásom nagyban hozzájárult ahhoz, hogy amikor a könyvtári könyvek között nézelődve rátaláltam A napló című kötetre, akkor gondolkodás nélkül kattintottam a “kikölcsönzés” gombra. 

Zubor Rozi: A kulcs

Zubor Rozi neve nem volt ismeretlen számomra, már többször szembejött velem a közösségi médiában. A kulcs című regényére a könyvtár polcai között keresgélve találtam rá. Bevallom, első perctől kezdve felkeltette az érdeklődésemet a gyönyörű borító, aztán erre csak ráerősített a fülszöveg. Már nagyon vártam, hogy elmerüljek az oldalakban!

Farkas Anett: Diótörő

Farkas Anett munkásságával elsőként 2021 októberében találkoztam, azóta pedig rendszeres olvasója vagyok a történeteinek. Legutóbb közel egy évvel ezelőtt olvastam tőle a Sakk-matt című regényét, amelyben a Dávid és Vivien sorozat - A 33-as beteg, A 33-as ügy, A 33-as áldozat - egyik főszereplőjének, Pintér Dávidnak egy korábbi ügyével ismerkedhetünk meg, valamint sok kérdésre választ is kaphatunk a férfi múltjával kapcsolatban. A Diótörő már hosszabb ideje szerepelt a TBR listámon, így nagyon örültem annak, hogy a könyvtár polcai között nézelődve megtaláltam. Kíváncsian vágtam bele a kötetbe, mert az írónő korábbi művei pozitív élményként maradtak meg bennem!

Haffner Orsolya: A tükörtó (Hector Connell esetei 1.)

 

Haffner Orsolya neve eddig ismeretlen volt számomra. A könyvtárban böngészve találkoztam először a könyvével, amiről akkor még azt sem tudtam, hogy egy sorozat része. Idén célul tűztem ki, hogy minél több számomra új magyar szerzőt megismerjek, így ez is hozzájárult ahhoz, hogy kikölcsönözzem a regényt. Ám a végső lökést az ígéretes, izgalmasnak tűnő fülszöveg adta. 

Anne L. Green: Lapokba zárt titkok

 

Anne L. Green regényei hosszú ideje színesítik az olvasmányaimat. Legutóbb fél évvel ezelőtt olvastam tőle a Smaragd-sziget első részét, Az ír farkas-t. A Lapokba zárt titkok című kötetre már korábban felfigyeltem, főként az erős témája miatt, azonban csak most született meg bennem a kellő elhatározás ahhoz, hogy a kezembe vegyem.

Sophie Stava: Ne higgy nekem

Sophie Stava regényével még nem találkoztam korábban, de a virtuális könyvtárban megakadt a szemem a címén. A fülszöveg már első olvasatra felcsigázott, talán éppen emiatt elég magas elvárásokkal kezdtem bele a történetbe. Már hetek óta úgy éreztem, hogy szükségem van egy kicsit erősebb olvasmányra, és végül be is igazolódott, hogy jól választottam!

Rácz-Stefán Tibor: Kamupasi karácsonyra

 

Az elmúlt évek során megtapasztaltam, hogy Rácz-Stefán Tibor kötetei számomra komfortolvasmánynak számítanak, ami elsőre talán kissé ellentmondásosnak tűnhet. A történeteiben nehéz témákat feszeget, ugyanakkor gördülékeny stílusának köszönhetően azt az érzést kelti bennem, hogy nincs okom tartani tőlük; egyfajta kiszámíthatóság veszi körül őket. Emiatt szikrányi félelem nélkül választottam ki a könyvtárból téli olvasmányként. Ez az érzés azonban megszűnt bennem, amikor felismertem néhány karaktert az Éld át a pillanatot! című kötetből, amely – az általam olvasott regényei közül – az egyetlen olyan alkotása az írónak, amely nem igazán tetszett. Bevallom, hogy ezt követően fenntartásokkal olvastam tovább a művet, ám legnagyobb örömömre a Kamupasi karácsonyra átment a rostán, és rengeteget adott nekem.

Kabai Krisztina: Pillangó

Krisztinával az ismeretségem nem mostani: korábban blogbejegyzéseken dolgoztunk együtt, így már megismerhettem a szorgalmát és a kitartását, íróként azonban még számomra is ismeretlen volt. Ennek tudatában vállaltam el legelső megjelent regényének, a Pillangónak az elolvasását, amely már a fülszövege alapján felkeltette az érdeklődésemet.

Sebők Hanga: Legyen úgy, mint rég!

 

Hanga legelső, megjelent regényével, a Dönts jól!-lal több mint két éve ismerkedtem meg. Idén ősszel pedig lehetőségem adódott elolvasni a történet folytatását, a Lépj tovább! című könyvet. Bevallom, az eddigi élményeim alapján magasra tettem a lécet a Legyen úgy, mint rég! kapcsán, és reménykedtem abban, hogy ezúttal is legalább annyira pozitív hatással lesz rám a mű, mint a Válaszutak sorozat esetében. Nem meglepő módon ezúttal sem csalódtam az írónőben, mert lendületesen vezetett be egy válságba jutott kisgyermekes család életébe. 

Kővágó Sára: Én még soha...

 

 

Kővágó Sára minden egyes történetében felejthetetlen utazásra invitálja az olvasót, ahol kulcsfontosságú témák kerülnek előtérbe. A legelső regénye, a Római ajánlat az önvalóhoz való visszatalálásnak, a boldogság felismerésének a kérdéskörét feszegeti. A Kétségek című mű leginkább az elvárásokhoz való viszonyulást boncolgatja, míg a Hegek lélektani szempontból sokkal mélyebbre viszi az olvasót. Az írónő harmadik könyvét még az olvasási válságom idején vettem a kezembe, így arról eddig nem született értékelésem – terveim szerint mielőbb pótolom ezt a hiányosságomat, mert a főszereplő, Lucía olyan nehéz dolgokat él át, amiről muszáj beszélni. Mindezek figyelembevételével nagyon kíváncsi voltam, mit tartogat számomra az Én még soha…, milyen irányba kalauzol el, ha elmerülök a lapjai között.

Patricia Gibney: A végső árulás (Lottie Parker 6.)

Patricia Gibney munkásságával a 2020-as évben ismerkedtem meg, amikor egyszuszra ledaráltam a Lottie Parker sorozat első öt részét (A hiányzók, Az elrabolt lányok, Az elveszett gyermek, Nincs menedék, Titkok terhe). Ezt követően azonban akaratlanul is lemaradtam a további kötetekről. Igazából most sem magamtól jutott eszembe a sorozat: több olvasó ajánlására került be a legutóbbi könyvtári kölcsönzésembe. Minden túlzás nélkül, nagyon örülök annak, hogy így alakult, mert az első néhány fejezetig el sem tudtam képzelni, hogy mennyire hiányzott a nyomozó és a csapata.

Zakály Viktória: Emlékeznem kellett volna

2019 decemberében olvastam először az írónőtől, mégpedig a Libri gondozásában megjelent Szikra című regényt. Akkor úgy éreztem, hogy egy olyan mű bontakozott ki a kezeim között, ami szembeállított önmagammal, elgondolkodtatott és érzelmileg hatott rám. Őszintén szólva, ez az élmény nem befolyásolta a döntésemet, amikor a Dopamin Kiadó égisze alatt megjelent Emlékeznem kellett volna című kötet mellett tettem le a voksomat. Ami ehhez a döntésemhez vezetett, az a legklasszikusabb kombináció volt: szemet gyönyörködtető borító, ígéretes fülszöveg.