Az elmúlt évek során megtapasztaltam, hogy Rácz-Stefán Tibor kötetei számomra komfortolvasmánynak számítanak, ami elsőre talán kissé ellentmondásosnak tűnhet. A történeteiben nehéz témákat feszeget, ugyanakkor gördülékeny stílusának köszönhetően azt az érzést kelti bennem, hogy nincs okom tartani tőlük; egyfajta kiszámíthatóság veszi körül őket. Emiatt szikrányi félelem nélkül választottam ki a könyvtárból téli olvasmányként. Ez az érzés azonban megszűnt bennem, amikor felismertem néhány karaktert az Éld át a pillanatot! című kötetből, amely – az általam olvasott regényei közül – az egyetlen olyan alkotása az írónak, amely nem igazán tetszett. Bevallom, hogy ezt követően fenntartásokkal olvastam tovább a művet, ám legnagyobb örömömre a Kamupasi karácsonyra átment a rostán, és rengeteget adott nekem.
.png)