2022. december 22.

Gigi Forte: Emberség

 

Gigi Forte munkásságával elsőként két hónappal ezelőtt találkoztam, amikor is belecsöppentem a Levelek című regényébe, melyben az élet valódi oldalával találkozhattam könny- és mosoly fakasztó pillanatokkal tarkítva. Az Emberség-ről tudtam, hogy nem egy könnyed és gördülékeny történet lesz - pont az olvasás előtt találkoztam az írónő posztjával, melyben megosztotta, hogy ebben az alkotásban egy picivel több van belőle: a félelmei, az átélt igazságtalanságok, a fájdalmai. Talán ez volt az a jel, amire szükségem volt, hogy azon nyomban belevessem magam a lapok közé. 

A mű külcsíne egy osztályterem képét testesít meg - a két “rajzfilmfigura-szerű ” lány alak és a tábla - illetve a hátlapon szereplő pad. Tulajdonképpen nekem egy picit egyhangú, “sajnos” nem kelti bennem azt az érzést, hogy rögvest kapjam fel a fejem és vásároljam meg. Őszintén szólva én másabb borítót képzelnék el a könyvnek - hiányolom róla azt, hogy sugározza az oldalakban rejlő őszinteséget, traumát és reményt, tehát mondhatni, hogy kissé visszafogott az én elképzeléseimhez képest.

A könyv prológusában Laura, a főszereplő Emma anyja meséli el kislánya születésének történetét. A történet különlegessége, hogy Emma a vártnál jóval korábban jön a világra, ám a koraszülésnek esetében nem volt előjele. Kislányuk érkezése előtt a fiatal, házas szülők a babavárás gondtalan mindennapjait élték.

A kis Emma a koraszülés folytán bekövetkezett oxigénhiányos állapot miatt mozgáskorlátozottá vált, de mivel értelmi képességeit tekintve kortársaival azonos ütemben fejlődött, szülei úgy látták jónak, ha egészséges közegbe járatják közösségbe, így Emma már az óvodában megszokhatja az egészséges gyermekeket, felnőtteket.

A regényben Emma diákéveiből származó emlékeibe nyerhetünk betekintést. Emmának már egész kicsi korában találkoznia kell az igazságtalansággal, ugyanakkor fejlődik, barátokra lel, és sikerélményekben is része van.
A gimnáziumi éveket egy bentlakásos, vallásos iskolában tölti, ahol megnyílik előtte a tudás nagyobb kapuja, ugyanakkor minden addiginál több igazságtalan, megalázó helyzetből kell felállnia, mindeközben meg kell tanulnia elfogadni önmagát és sajátságos fizikai állapotát, ami számára a felnőtté válás útját jelenti.

Milyen elvárásoknak kell megfelelnie és milyen akadályokkal kell megküzdenie egy mozgásban enyhén korlátozott lánynak? Hogyan képes felülemelkedni az őt ért atrocitásokon, s hogyan tudja az élet dolgait kezelni ezután? (Szerelem, karrier,család)

Az írónő ebben a kötetben a saját érzéseit, gondolatait, emlékeit és élményeit osztja meg az olvasókkal. Bepillantást kapunk egy normálistól minimálisan eltérő életbe, ahol a világban uralkodó farkastörvények fokozottan jelen vannak, hiszen ez a lány egy plusz terhet cipel a vállán, nap mint nap. Ugyanakkor a lapok közül sugárzik a masszívitás, a kitartás és a reménykedés. Az Emberség ambivalens érzelmeket kelt az olvasóban - egyszerre lobbantja lángra a lelket a szomorúságtól és az örömtől.

Véleményem szerint ez a könyv az, amit minél több embernek el kellene olvasnia.
Rávilágít arra, milyen károkat tudnak okozni az iskolai atrocitások
Megtanítja, hogy erősnek kell lenni, még ha fel is adnád.
S talán a legfontosabb, hogy bebizonyítja bármire képes vagy!
Sőt, attól, hogy valamiben más vagy, mint az átlag, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy szégyenkezned kellene miatta, vagy kevesebbel beérned!

Gigi Forte egyidejűleg nyújt kapaszkodót és mutatja meg a lélek sebeit. Az olvasás során sokszor éreztem azt, hogy megölelném Emmát mindazért, amit el kellett viselnie, s a benne rejlő akaraterőért, ahogy ezeket eltűrte. Az Emberség a mai világban egy példaértékű olvasmány, egy történet, amit hiba kihagyni!
🌟

"(..) a béke törékeny dolog. Megbocsátottam neki, de hamar felborult az egyensúly."

"Ne törődj velük, csak tarts ki, és ne feledd, hogy nem benned van a hiba. Te menetelj a céljaid felé."

"(..) felfedeztem azt az érzést, amire kamaszkorom óta vártam és vágytam, de tudtam, hogy hiába új és gyönyörű, meg kell fojtanom, és a szívem legtitkosabb fiókjába elzárnom."


🌟 
 

Fülszöveg:

„Amint ​alább hagyott a lelkemben az önmarcangolás, és lassan feladtam a válaszok keresgélését a miértekre, két dolog vált a legfontosabbá: megfelelő mozgásterápiákkal, tornákkal, kezelésekkel a lehető legjobb állapotba hozni Emmát, és ezzel párhuzamosan mindent megadni lelkileg, szellemileg, hogy egy kiegyensúlyozott, boldog, elégedett felnőtt váljék belőle. A helyzet adott volt, a mi feladatunk pedig, hogy elfogadva, támogatva, de legfőképpen szeretve segítsük őt személyiségének, legbelső énjének kibontakozásában.” 

Erőss Emma, a regény hősnője ideje korán látta meg a napvilágot és korai születésének következtében oxigénhiányos állapotba került. Bár nem kényszerült tolószékbe és értelmi fejlődését sem érte kár, a mosolygós kislány élete mégis korlátok közé szorult. 

Milyen esélyei, lehetőségei lehetnek egy enyhén mozgáskorlátozott gyermeknek ebben a mai rohanó, tökéletességre törekvő világban? Képes lesz megtalálni a helyét az életben? Lehet ő is hasznos tagja a társadalomnak? Milyen nehézségekkel kell szembenéznie? Fizikai korlátai ellenére válhat belőle boldog és elégedett felnőtt? 

Ezekre a kérdésekre ad választ Gigi Forte írónő önéletrajzi ihletésű regénye.

(NewLine, 2021)