Az írónő nem ismeretlen számomra sem nevét, sem írói stílusát tekintve, hiszen már két könyvet volt szerencsém megismerni tőle. A kisemmizett angyal alapvetően a prostitúció és az emberrablás köré épül fel, míg A sokszívű című regény a poliamoriát, mint az etikus többszerelműség témáját dolgozza fel. Tehát Szurovecz Kitti minden egyes történetében olyan komoly témákat vesz elő, amikről beszélnünk kell, és amikről ki kell mondanunk a véleményünket, valamint amelyek meglétéről tudomást kell vennünk a mi életünkben is.
A mostani kötete nemcsupán a lélektani mélységig hatoló szerelem tényét boncolgatja, hanem az elfeledett emlékek felkutatásának útját is bejárja az elejétől a végéig.
Első benyomás:
A könyv borítója számomra azt jelezte első pillantásra, hogy a főszereplő hölgy post it-ek segítségével fog visszaemlékezni a mögötte álló napokra. Azonban az olvasás során ez átformálódott bennem, s véleményem szerint a rózsaszín fecnik az embereket jelentik számára, akikkel találkozott és el is felejtett, míg a sárga a főszereplő srácot jelenti, akire emlékszik, és aki kirántja majd a felejtés homályából.
A fülszöveg sokat elárul a történetről, mégis néhány dolgot csak sejtet, amik az olvasás során öltenek valódi formát. Mindez pedig sokkal inkább fokozza az érdeklődést a lapokba mélyedve, mintsem pontosan tudatva, hogy mikor és mi fog történni.
,,A pofon, amit adtunk, mindig visszatalál hozzánk. Általában nem attól, aki tőlünk kapta, hanem akitől a legjobban fáj.”
Miután olvasni kezdtem Az egyetlen ismerős arc-ot, a kezdeti izgalom nem tűnt el belőlem, hanem sokkal inkább fokozódott.
Történet:
Dorina évek óta rövidtávú memóriazavarban szenved, ez azt jelenti, hogy mindennap úgy kel fel, hogy nem emlékszik az előző napjaira. Így huszonnyolc évesen az édesapjára és a nővérére kell támaszkodnia minden tekintetben, ők pedig pontosan úgy viselkednek vele, mintha egy kamasz lenne, aki nem tud helytálló döntéseket hozni.
Rengeteg gyógymóddal próbálkoztak, mégsem segített egyik sem. S ez egészen addig így marad, míg egyik este színházba nem mennek egy előadást megnézni. A főszereplő Heltai Nolen, aki valójában egy fiatal, feltörekvő színész – a női szívek hódítója.
Dorina másnap emlékszik Nolenre, ezért a lány nővére felkeresi a fiút, hogy a segítségét kérje. A fiúnak épp egy újabb szoknyapecér kalandja kerül felszínre a sajtó előtt, pontosabban lehull a lepel a két szeretőjéről, akit a menyasszonya mellett tartott. Ezek az ügyek pedig elég rossz fényt vetnek a pillanatnyilag felfelé ívelő karrierjére, emiatt a menedzsere úgy ugrik erre a lehetőségre, mint egy hosszabb ideje szomjazó személy egy pohár vízre.
„Utálja az életét, ezt a boldogtalan katyvaszt. Utálja, hogy nem képes jobb lenni önmagához, és ezáltal másokhoz sem. Utálja, hogy szégyenkeznie kell azért, ahogy viselkedik, mégsem tud változtatni, helyette újra és újra beleesik ugyanabba a csapdába. Utálja a saját ígéreteit, amelyeket alighogy kimond, már tudja, hogy hamarosan meg is szeg. Utálja, hogy képtelen legyőzni a rosszabbik énjét, és ahelyett, hogy szembenézne végre a valódi problémájával, a végeláthatatlan hódítást használja figyelemelterelés gyanánt. Utálja, hogy mindig minden problémájára a szex a válasza, ami ugyan gyors fájdalomcsillapító, de nem old meg az égvilágon semmit. Utálja, hogy ez a minden ízében ártatlan, amnéziás, gyermeklelkű, érzékeny nő akaratlanul is olyan területet érintett meg a szívében ahol régóta rejteget egy tátongó nyílt sebet.”
Először egy interjúban kell összedolgozniuk, ahol Dorina története kerül porondra. Majd a közönség annyira megszereti a párosukat, hogy egy sorozatot akarnak róluk készíteni – ahol feldobják a gyógyítás lehetőségét is. Ez pedig azt jelenti, hogy hosszú napokra el kell utazniuk és begyakorolt szövegeket kell előadniuk a nézettség érdekében.
Azonban az utazás alkalmával olyan események indulnak el, amik egy tragikus és egyben meglepő láncolatot mutatnak meg nekünk, olvasóknak.
Vajon Dorina és Noel hogyan viseli a közös munkát? Dorinának sikerül meggyógyulnia és visszakaphatja rég elvesztett emlékeit? Milyen titkai vannak Nolennek?
„Késztetést érez, hogy a fülébe súgjon valamit, amit a nők nagyon szeretnek hallani, ő mégsem mondja ki egyiküknek sem. Figyeli a lány kipirult, bájos arcát, az aranyvégű szempillákat, az apró, szeretnivaló részleteket. A dorinaságot. ”
Karakterek:
Mindkét főszereplő olyan tulajdonságokkal lett felruházva, amik nem rugaszkodnak el a valóságtól, tehát teljes mértékben két lábon járó személyiséget kaptak.
Nolen kezdetben egy tipikus csajozógépnek tűnik, aztán a történet végén kiderül, hogy milyen múltbéli démonok kísértik. Alapjába véve egy karakán, határozott személyt láttam benne, aki eléri a céljait bármi áron.
„A közelség egyenlő azzal, hogy a másik képes fájdalmat okozni (..)”
Dorina egy erős karakternek tűnik annak ellenére, hogy érzelmileg mennyire labilis lehet a megélt trauma miatt. Mégis mosolygós, életvidám lánynak tűnik, akit nem tör meg az élet és akkor is megmutatja, hogy ki ő és mi a célja.
Összességében:
Nagyon tetszett a regény, mert Kitti ismét egy nem mindennapi témát ragadott meg és fantasztikus köntösbe bújtatta. Egy pillanatra sem éreztem azt, hogy untatna vagy akár egy percre is letenném. Mindig volt benne valami pörgés, ami csak még inkább az oldalak elé szögezett!
Szurovecz Kitti nevét garanciának érzem a jó könyvekre, mert mindig kalandos és különleges alkotásokat tár elénk. Sosem jeleníti meg a történeteibe ugyanazt, mindig hoz valami újdonságot, amitől csak még inkább ámulunk olvasás közben.
„Ami történt, semmi más, mint a véletlenek összjátéka. ”
Fülszöveg:
A huszonnyolc éves egykori pszichológus-hallgató Dorina hosszú ideje rövidtávú memóriazavarban szenved, ami azt jelenti, hogy csupán egyetlen napig képes az új ismerőseire és a friss élményeire emlékezni. Aztán egy este elmegy a családjával megnézni egy színházi előadást és minden megváltozik: reggel arra ébred, hogy emlékszik a monodráma főszereplőjére, Heltai Nolenre, akit szakmai berkekben nemcsak az egyik legígéretesebb feltörekvő színészként, hanem a legrémesebb hazug szoknyapecérként is számon tartanak. A harminchárom éves férfi jóképű és csábító, de számító és rideg is. Egy dolog érdekli igazán: a saját boldogulása. Azonban az, hogy az amnéziás lány belép az életébe, alaposan a feje tetejére állítja a sekélyes világát. Mindkettejük számára szédületes belső utazás kezdődik…
Meddig hordozhatunk vérző sebeket büntetlenül? Képesek vagyunk-e a vélt vagy valós bűneinkért megbocsátani egymásnak, de elsősorban önmagunknak? Szurovecz Kitti új lélektani szerelmes regénye leginkább ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az egyetlen ismerős arc a mélyre ásott emlékek és az elfojtott érzelmek hatalmának története.
(2019, Athenaeum)