Gaby Roney: Ez már rólunk szól

Gaby Roney regényei ezidáig bujkáltak előlem, vagy legalábbis nem emlékszem arra, hogy találkoztam volna velük. Ezt pedig sajnálom, tekintve, hogy az Ez már rólunk szól című történetével rendkívül hamar egy hullámhosszra kerültem és könnyedén felejtkeztem bele az előttem álló oldalrengetegbe.

Ruby Saw: Savages - Vadak (Vergilius játékai 1.)

Ruby Saw tipikusan az az írónő, aki tud meglepetést okozni a történetei irányával és intenzitásával. Legutóbb az Inferno című regényt olvastam tőle, mely a lélek legmélyebb bugyraiba vezetett - a benne rejlő emberi kegyetlenségről és vadságról nem is beszélve. Akkor azt hittem, hogy nem tud nagyobbat ütni és még inkább felbolygatni a világomat, de tévedtem. Mert ez a kötet már az első oldalakon bevezetett a pokol kapuján, aztán olyan brutális módon maga köré csavart, hogy azóta sem sikerült észhez térnem.

Abby Winter & Veda Sylver: Chicagói (vég)játszma (Az álarc 2.) - előolvasás

Az írónő páros előző, első közös regénye a Miami (ál)arca kiemelkedően jól sikerült. Mind pörgésben, mind cselekményben, mind érzelemben hozták azt a színvonalat, amit az olvasótábor elvárt tőlük, sőt véleményem szerint magasabb szinten is teljesítettek. Mindezt figyelembe véve nagyon megörültem, amikor beharangozták Lisbet és Craig történetének folytatását. Átkozottul kíváncsi és izgatott voltam, hatalmas mosollyal az arcomon kezdtem el olvasni a Chicagói (vég)játszma című könyvet, amiért ezúttal is roppant hálás vagyok mindkettőjüknek.