Teagan Hunter írói munkássága nem ismeretlen számomra, a Légy merész sorozat első és második részét évekkel ezelőtt olvastam, akkor a könyvtár polcain figyeltem fel a könyvre, ahogy most is. A történet alapvetően kellemes kikapcsolódást nyújtott és sokszor megnevettetett, bár némi ellenérzés is kialakult bennem a cselekmény lapossága és a gyakran felbukkanó kiszámíthatóság, unalmasság miatt. Fogom-e olvasni a sorozat idén megjelenő, negyedik részét? Nem vagyok biztos benne!
Tudtam, hogy Ella Steel ezen regénye a Sors-sorozat része, melyből már az első három részt korábban megismertem. Ugyanakkor azzal is tisztában voltam, hogy a negyediket, Az indíték című regényt még nem olvastam. Ennek ellenére belekezdtem a Vágyak dallama című kötetbe és őszintén mondom, egyáltalán nem bántam meg. Hosszú ideje nem éreztem azokat az erős emóciókat, amiket Kíra és Logan története kiváltott belőlem. Kevesebb, mint három nap alatt kiolvastam a könyvet, ez pedig legutóbb az olvasási válságom előtt jóval történt meg. Az írónő lendületes stílusa teljes mértékben magával ragadott, kettős érzések uralkodtak bennem a mű kapcsán – nem akartam, hogy véget érjen, mégis egyre kíváncsibb lettem a végkifejletre.