Hadházi Anita munkásságával közel 3 évvel ezelőtt ismerkedtem meg, amikor lehetőségem adódott előolvasni a NewLine kiadónál megjelent első regényét. Alapvetően nem preferálom a történelmi regényeket, mégis adtam egy esélyt az Örökölt múltnak, amelyben megismerhettem a 19. századi angol vidéki élet rejtelmeit egy izgalmas, érzelmes történeten keresztül. Részben emiatt a pozitív élmény hatására, részben pedig a gésák iránti érdeklődésem miatt - az egyik megunhatatlan kedvencem az Egy gésa emlékiratai - szerettem volna megismerkedni ezzel a kötettel is. Az olvasás során ambivalens érzések kavarogtak bennem, amelyek az utolsó lapokhoz érve sem tisztázódtak.
Főszereplőnk Szofi, aki Dubajba utazik, hogy légiutas-kísérőnek álljon. Az elmúlt időszak nehéz volt számára - elvált a férjétől, aki anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe hozta, ezen felül az édesanyja egy otthonban él, ahol 24 órás felügyeletet kap, az igényeinek megfelelően, amely jelentős költséggel jár. Ahhoz, hogy a nő munkába állhasson, el kell végeznie egy kéthetes tanfolyamot, ahol megtanítják nekik az alapokat, azonban addig csak alapfizetést kap, ami nem elég arra, hogy kifizesse az otthon havi díját, a régebbi tartozásait és saját magának is biztosítson ételt.
A szobatársa, Micha egy kedves, eleven nőnek tűnik, akivel hamar összebarátkozik. Szofi a nehéz anyagi helyzete miatt könnyen belemegy abba, hogy elmenjen a társa által korábban elvállalt rendezvényre. A “kapitány és stewardess” party nem úgy alakul, ahogy azt főszereplőnk gondolta, azonban az este ennél sokkal tragikusabb eseményeket tartogatott.
A nőt a rendőrség gyanúsítottként kezdi kezelni, hiszen ő volt az egyetlen szemtanú: jelen volt, látta, mi történt, és mások is őt látták a tetthelyen. Hogyan tudja egy magyar lány bizonyítani, hogy ártatlan egy idegen országban, ha minden nyom ellene irányul? Képes lesz az arab hatóság megtalálni az állítólagos gyilkost? Milyen következményekkel jár Szofi számára, ha saját kútfőből nyomozásba kezd, és megpróbálja kibogozni a volt szobatársa körüli rejtélyeket?
Nekem az ötlet nagyon tetszett, ám a kezdeti lelkesedésem korán alábbhagyott. Olvasóként úgy gondolom, hogy a történetben maradtak kiaknázatlan részek, több lényeges elem nem kap kiemelt hangsúlyt a cselekményben - például maga a légiutas-kísérő tanfolyam, vagy a modernebb gésaság, amely a könyv címében is visszaköszön. Másrészt bevallom, hogy számos nyomozós regényt olvastam már, egyáltalán nem vallom magam szakértőnek ebben a témában, de kicsit kesze-kuszának éreztem. Igazából utólag visszatekintve úgy éltem meg, hogy mindenből kaptam egy kis ízelítőt, de igazán egyik sem ragadott magával.
Csalódottnak érzem magam, mert a korábbi pozitív tapasztalatom nagyot nyomott a latban a könyv kiválasztásakor, mégsem hozta azt a színvonalat, amire ez alapján számítottam. Élveztem magát az olvasást, könnyen tudtam haladni az oldalakkal, de nem vált maradandó élménnyé számomra. Egy fordulatos, nyomozós könyv, ami egyszeri olvasmányként kellemes kikapcsolódást nyújtott.
A szobatársa, Micha egy kedves, eleven nőnek tűnik, akivel hamar összebarátkozik. Szofi a nehéz anyagi helyzete miatt könnyen belemegy abba, hogy elmenjen a társa által korábban elvállalt rendezvényre. A “kapitány és stewardess” party nem úgy alakul, ahogy azt főszereplőnk gondolta, azonban az este ennél sokkal tragikusabb eseményeket tartogatott.
A nőt a rendőrség gyanúsítottként kezdi kezelni, hiszen ő volt az egyetlen szemtanú: jelen volt, látta, mi történt, és mások is őt látták a tetthelyen. Hogyan tudja egy magyar lány bizonyítani, hogy ártatlan egy idegen országban, ha minden nyom ellene irányul? Képes lesz az arab hatóság megtalálni az állítólagos gyilkost? Milyen következményekkel jár Szofi számára, ha saját kútfőből nyomozásba kezd, és megpróbálja kibogozni a volt szobatársa körüli rejtélyeket?
Nekem az ötlet nagyon tetszett, ám a kezdeti lelkesedésem korán alábbhagyott. Olvasóként úgy gondolom, hogy a történetben maradtak kiaknázatlan részek, több lényeges elem nem kap kiemelt hangsúlyt a cselekményben - például maga a légiutas-kísérő tanfolyam, vagy a modernebb gésaság, amely a könyv címében is visszaköszön. Másrészt bevallom, hogy számos nyomozós regényt olvastam már, egyáltalán nem vallom magam szakértőnek ebben a témában, de kicsit kesze-kuszának éreztem. Igazából utólag visszatekintve úgy éltem meg, hogy mindenből kaptam egy kis ízelítőt, de igazán egyik sem ragadott magával.
Csalódottnak érzem magam, mert a korábbi pozitív tapasztalatom nagyot nyomott a latban a könyv kiválasztásakor, mégsem hozta azt a színvonalat, amire ez alapján számítottam. Élveztem magát az olvasást, könnyen tudtam haladni az oldalakkal, de nem vált maradandó élménnyé számomra. Egy fordulatos, nyomozós könyv, ami egyszeri olvasmányként kellemes kikapcsolódást nyújtott.
"Talán gonosz előítélet, de valamiért nem hiszem, hogy az érzelmi
manipuláció, a mikromegcsalás, a méltóságom, a vágyaim sorozatos, éveken
át tartó semmibe vétele elegendő indok lehet neki arra, hogy megértse,
miért döntöttem a válás mellett. A megcsalás durva és igazán drámai
dolog, de tapasztalataim szerint biztosabban ölnek az alig érezhető, de
szívet érő tűszúrások."
"Az emberek évezredek óta versenyeznek az anyagi javakért, és néha ez a
verseny erőszakossá válik. Mélyen, a zsigereinkben mind gyilkosok
vagyunk. Persze a társadalmi korlátok, a neveltetésünk megakadályoznak
minket abban, hogy a brutalitás útjára lépjünk, de összességében véve a
gyilkolást nagyon is emberi cselekedetnek tartom."
"Megmentené az életemet, hogy aztán elrabolja a szívemet? Ugyan már. Egyszerűen csak elragadta a pillanat."