2026. január 20.

Baráth Viktória: Történetek a hóesésben

 

Pár hónappal ezelőtt találtam vissza Viki világához a Szerelem és más hazugságok című történetével. Pozitív nyomot hagyott bennem, így egyértelmű volt, hogy a legújabb művét is szeretném elolvasni, amint lehetőségem adódik rá. A Történetek a hóesésben egy öt novellát tartalmazó kötet, melyben a korábbi regényeiből megismert szereplőkkel is találkozhatunk. Bevallom, hogy ez a koncepció felkeltette az érdeklődésemet, habár több olyan alkotása van az írónőnek, amit még nem olvastam. Kíváncsian nyitottam ki, és csöppentem bele az oldalakba!

Tartalom:

Az első a Tánc Edinburgh-ban címet kapta, amelyet az írónő Első tánc című könyve ihletett. Zoey egy karácsonyi színdarab miatt utazik Los Angelesből Edinburgh-ba, ahol az egyik barátjának, Seannak köszönhetően főszerepet kapott. Ez fantasztikus lehetőség számára, egyetlen szépséghibája van: az előadás egyik szereplője az egykori szerelme Owen. A nő nehéz szívvel vág bele az egészbe, de mindez olyan fordulatokat tartogat számára, amelyek alapjaiban változtathatják meg az életét. 

A második, a Két világ között című novella az Igazság-trilógiához Az igazság nyomában, Az igazság árnyékában, Az igazság ára – kapcsolódik. Ebben a műben Hannahnak a szemszögéből ismerhetjük meg azokat a nehézségeket, amelyek a vállát nyomják a karácsony közeledtével – a munka, az anyaság és a háziasszonyi szerep túl sok számára. Ez pedig mentálisan és érzelmileg a szakadék szélére sodorja, de mielőtt minden összedőlne, egy segítőkéz nyúl utána.

A kötet harmadikjaként a Fehér karácsony a Vörös téren című novellát ismerhetjük meg, mely az Orosz rulett világához tartozik. Főszereplőnk óriási dilemma előtt áll: a karácsonyt a kisfiával szeretné tölteni, de lehetősége adódik elutazni Moszkvába, hogy megtalálja a szerelmét. Vajon vállalja a kockázatot, és egyedül vágjon neki az ismeretlennek, vagy maradjon biztonságban, szeretetben Joel mellett?

A negyedik novella A remény lángja címet kapta, amelyben a Főnök-sorozatban megismert szereplőkkel találkozhatunk. A történet során a kétségbeesés, a vágyakozás, az önzetlen szeretet és egy álom beteljesülése bontakozik ki, miközben szerelmespárunknak bújkálnia kell a rájuk leselkedő veszélyek elől.

Utolsóként a Napfényes karácsonyba nyerhetünk bepillantást, amely a Szabadon-sorozathoz kapcsolódik. Adam és Elizabeth nehéz üzleti helyzetbe kerülnek, miközben az életük más nehézségeivel is meg kell birkózniuk. 

Véleményem:

A novellák közül a Fehér karácsony a Vörös téren és a Napfényes karácsony világa teljesen ismeretlen volt számomra, az ezekhez kapcsolódó regényeket még nem olvastam az írónőtől. Ami A remény lángja című történetet illeti: a Főnök-sorozatnak csak az első részét olvastam, a többit tudatosan nem. Talán pont emiatt alakult úgy, hogy a kötetben található első és második novella nyerte el a leginkább a tetszésemet, ezek álltak a legközelebb hozzám. 

Mindegyik novella más-más hangsúlyt kapott, Viki a különböző történetvilágokba olyan elemeket csempészett bele, amelyek felhívják a figyelmet az ünnepek legfontosabb részeire: a szeretetre, a családra, a megértésre és a reményre. A karácsonyi időszakban tökéletes kikapcsolódást nyújtott számomra, és örömmel ismerkedtem meg azokkal a szereplőkkel is, akikkel korábban még nem találkoztam. Külön tetszettek a bevezető oldalakon szereplő figurák, amelyek passzoltak a történetekhez, valamint az egész mű hangulatához is.

A Történetek a hóesésben izgalmas, érzelmes és cselekménydús. A novellák között lavírozva egyszerre kúszott mosoly az arcomra, és kelt fel a remény bennem is. A kötet megmutatja azt, hogy mennyire fontos megélni a legfontosabb pillanatokat, és talán nincs mindig minden rendben, de időt kell szánni arra, hogy a lelkünk is alkalmazkodjon a kialakult helyzethez. Ne felejtsünk el megállni, hálát adni és tovább remélni!

Kedvenc idézetek:

"Furcsa, hogy a leghétköznapibb helyeken is képes békét találni az ember, ha elég nyitott rá."

"(..) ha szeretsz valakit, akkor képes vagy arra, hogy elhalványítsd a hibákat és a fájdalmakat."

"A terem egyik sarkában álló hatalmas karácsonyfa ágai közt üveggömbök és angyalkák csillognak. A tetején aranyló csillag ragyog, olyan fényesen, hogy a szívem hevesebben ver tőle. Mintha jelezne nekem, hogy valami fontos van készülőben. Az  ablakok előtt bársonyfüggönyök omlanak alá, mögöttük a hó csendesen hull. Ahogy körbenézek, a gyertyák, a fények, a zene halk ma rája mind ugyanazt suttogják: nem vagyok egyedül. Mégis, valaki hiányzik még innen, valaki, akinek a jelenléte kitölteni ezt a varázslatos csendet. Érzem, hogy a levegőben ott vibrál egy ígéret, valami több, mint ünnep. Valami, ami talán rám vár."

"Üres vagyok, mintha belül valami végleg kihunyt volna. Mintha egy üvegbura mögött lennék, ahonnan semmit sem tudok elérni. Már nem akarok semmit sem megoldani, nincs terv, nincs erő, csak a felismerés, hogy minden, amit próbálok, hiábavaló. Csak állok ott mozdulatlanul, és hagyom, hogy a tehetetlenség és az önvád teljesen maga alá temessen."

"A szoba tompa félhomálya biztonságos menedékké változik, ahol végre levehetem a láthatatlan páncélomat, és csak lélegezhetek, amíg nem marad más, csak a csend."

"Nem kell ránéznem, nem kell hozzáérnem, hogy tudjam, rá vártam. Ő mindennek a kulcsa, az összes feladvány megfejtése. Egy apró könnycsepp gurul végig az arcomon, mert már tudom: megérkeztem oda, ahová minden út vezetett."

Fülszöveg:

A karácsony a csodák ideje – amikor a múlt és a jelen találkozik, a hétköznapok lelassulnak, és a szívünk újra megtelik melegséggel.

Ebben a különleges novelláskötetben az írónő könyveiből már jól ismert szereplők és új karakterek történetei fonódnak össze az ünnep fényében.

Baráth Viktória korábbi regényeinek világa most újra életre kel a havas utcákon, a gyertyafényes ablakok mögött, a forraltbor-illatú estéken. Ezek a csodálatos novellák nemcsak az ünnepre hangolnak, hanem arra is emlékeztetnek, milyen fontos megállni, elcsendesedni, és meghallani a lélek halk üzeneteit.

(Álomgyár, 2025)