R. Kelényi Angelika történeteiben egyetlen közös vonás van: különleges helyekre kalauzol el bennünket a szereplői segítségével – például Róma, Velence vagy akár a Balaton. Szerencsés olvasónak tartom magam, mert több zsánerben íródott alkotását sikerült megismernem. Ő az egyik olyan magyar írónő, aki ugyanúgy helyt tud állni egy történelmi-romantikus regény megírásakor, mint egy romantikus krimi esetében. Minden egyes művében egyre magasabbra helyezi az elérendő színvonalat – és el is éri-, illetve jobban kifejti és gyakoribbá teszi az írói stílusának világához tartozó sajátos elemeket.
A történetről:
Caroline Wood a CBM egyik felkapott rovatának újságírónője, akit az útja a sok külföldi város után ezúttal Magyarországra vezet. Nagybátyja temetésére utazik Balatonrakoncára, ahol gyermekkora nyarait töltötte. Főszereplőnk nem foglalt időben szállást, ezért rokona házában kell töltenie legalább az első éjszakát – ahol akkora rendetlenség és mocsok fogadja, hogy képtelen elhinni, hogy a nagybátyja ilyen körülmények között tudta élni mindennapjait.
Pár napot tervez maradni, ám arra nem számít, hogy van valami, ami simán keresztül húzhatja a számításait: a végrendelet. Dugába dönti a nő terveit, mikor megtudja, hogy az örökölt panzió csak félig az ő tulajdona, a másik fele az egykori fiúbarátjáé, Szabados Ádámé.
Caroline biztos abban, hogy meg akar szabadulni a helytől: a férfi jóváhagyásával vagy jogi útra tereléssel. Emiatt mielőbb találkozik egy ifjú ügyvédjelölttel, akiről hamar kiderül, hogy nincs tudása az ügyet végig vinni, de az édesapja segíthet neki – ekkor a nő még mit sem sejt arról, hogy az ügyvédfiú és az apja nem az, akinek látszik. Sok csalást véghez vittek már, s talán a nő lehetne a következő áldozatuk.
Pierre Duval hősnőnk után jön, ám őt egy pillanatra sem babonázza meg a magyar táj, vagy a Balaton látványa. Már az arcrezdüléseiből érezhető, hogy ő csak az elit környezetben érzi jól magát, ez pedig számára csak egy olcsó portelep. Mindezt Ádám is rögtön észreveszi rajta, már az első találkozásukkor. Nem tudja elhinni, hogy Caroline képes megmaradni emellett a zsugori ficsúr mellett… pedig ha tudná, hogy nem csak munkakapcsolat volt köztük. Hanem valami más is, ám azt a férfi tönkretette a titkaival, amiről a nőnek senki sem szólt a környezetében.
Caroban rengeteg gondolat és érzelem követi egymást, mint egy megállíthatatlan mókuskerék. Az első ami eszébe jut, hogy a nagybátyja nem ok nélkül halhatott meg, valaki bizonyára megölte vagy legalábbis segített a halálba jutnia. Ennek kiderítésére főnöke segítségével beépül egy közeli luxusszálloda éttermébe, ahol séfnek kell állnia. Ez a feladat nehéznek bizonyul számára, hiszen attól, hogy szeret jókat enni, a főzés nem a szakterülete – így Ádám bárjának szakácsától les el néhány praktikát, amit talán kamatoztathat a munkája során.
Mindeközben a Vadvirág panzió két tulajdonosa egyre közelebb kerül egymáshoz, minden oldalukat megmutatják a másiknak és kezdetleges vonzalom alakul ki közöttük. A nő érzelmi világát ez is megzavarja, így megfogalmazódik benne, hogy vajon tényleg jó döntés-e a végrendelet megtámadása – magának sem akarja igazán bevallani, de érzi, hogy a hely férfi tulajdonosa képes lenne egyedül helytállni a panzió felvirágoztatása során.
Caroline a zűrzavaros kalandok következtében egyetlen embert érez igazán közel magához, aki kezdetektől fogva kivétel nélkül vállszélességgel állt mellette. A nőnek muszáj ebből az érzelemből építkeznie a magyarországi utazása további részében.
Főszereplőnknek sikerül felfednie a nagybátyja halálának körülményeit? Hogyan dönt a panzióval kapcsolatban és milyen útra terelik őt az érzelmei?
Véleményem:
A Szédítő Balaton című regényben egy újabb titokzatos kirándulásra indulhatunk, ahol főszereplőnknek ismét túl sok jár a rosszból, de azért némi jó élményekkel is gazdagodik. Az írónő ismét olyan cselekményszálat bontakoztatott ki előttünk, ami az első pár oldaltól megragadja az olvasó figyelmét és a történet végéig el sem engedi.
Rejtély, szerelem, vágy és veszély. Caroline ismét olyan helyzetbe kerül, ahol kockáztatnia kell az épségét és a szívét is. Magyarországi útja során pattogó érzelmek alakulnak ki benne, amik a két szélsőség – a szomorúság és a boldogság – között felváltva tombolnak benne. Felnőtt fejjel meg kell ismernie a gyermekkorában történtek valódiságát, a nagybátyja tetteinek mikéntjét, ami végül megváltoztat benne mindent a múltjával kapcsolatban.
R. Kelényi Angelika művei egytől egyig fantasztikusak, ám azt hiszem, hogy ebben a kötetben éreztem a legtökéletesebbnek a helyszínt, a tájleírást és szinte már én is a Balaton partján éreztem magam – ahol egyébként még sohasem jártam. Azonban az írónőnek és a képzeletemnek köszönhetően láthattam a víz lágy hullámait, érezhettem a kellemes illatát és a Vadvirág panzió erkélyéről gyönyörködhettem a hely igazi szépségében. Úgy érzem, hogy ebben a könyvben Angelika saját magából nyújtott egy darabot nekünk.
A Caroline Wood sorozat ötödik része egyszerre volt mesés és káprázatos, ugyanakkor enigmatikus is. Egy lebilincselő utazáson vehetünk részt, ahol a szerelem és az ármány is útitársul csapódott hozzánk. A történet minden egyes oldala élvezhető, lendületes volt. Az olvasás során egy percre sem lankadt a figyelmem, folyamatosan váltották magukat a fordulatok mind cselekményi, mind érzelmi szempontból. Az írónő most sem okozott csalódást, izgatottan várom a további alkotásait is!
Kifejezetten ajánlom a történetet a romantikus-kalandos regények kedvelőinek, a Balaton jelenlegi – vagy leendő – szerelmeseinek és mindenki másnak, aki szereti Angelika regényeit!
Idézetek a könyvből:
„Elvesztettem a szavaimat. Nem akartam elpoénkodni, nem akartam túl komolyan venni, nem akartam mélyen átbeszélni, csak élvezni akartam, mert annyira nagy szükségem volt az erős karjára és arra a vágyakozó, egyre vadabb csókra, a tenyere melegére a hátamon, a szíve dobbanására, ami lehet, hogy az én szívem volt, nem tudom, melyiket éreztem..”
„(..) észrevettem, a gyomorgörcs, amit a közelében érzek, nemcsak vágy, hanem félelem attól, hogy nem vagyok elég jó. Nem vagyok elég okos, nem vagyok elég elegáns, nem vagyok elég csinos, nem vagyok elég szőke vagy barna, vagy .. akármi.Nem lehet ellenállni egy ilyen férfinak.. , egy darabig. Pont addig, míg észre nem vesszük, hogy nem lehetünk önmagunk, és míg fel nem tűnik, hogy mi sosem lehetünk az elsők(..)”
„(..) pontosan tudom, hogy küzdeni lehet a féltékenység ellen, de az érzés akkor is beléd mar, ha nem akarod. Akkor is, ha tudod, hogy felesleges, mert nem lehet parancsolni egy másik ember érzelmeinek. Hiába, ha szeretsz valakit, akkor félsz, hogy elveszíted. Ha te ezt nem érzed, akkor nem vagy szerelmes.”
„Vannak elkerülhetetlen rossz dolgok, amiken változtatni nem tudsz, de ha meglátod bennük a jót, akár a hasznodra is fordíthatod őket.”
További információk:
- Olvasásom: 2021. augusztus 31. – 2021. szeptember 3.
- Kiadó: Álomgyár
- Kiadás éve: 2021
- Oldalak száma: 360 oldal
