2026. április 30.

Jud Meyrin: Sosem menekülsz!

 

Jud Meyrin előző regénye, a Bűnhődj értem! a tavalyi évben jelent meg az Álomgyár kiadó gondozásában. Hosszú évnyi kihagyás után, ezzel a történettel csöppentem vissza az írónő világába, és bevallom, annyira nagy hatással volt rám, hogy biztos voltam benne, a következő könyvét is szeretném olvasni. Már a megjelenés előtt hatalmas volt az izgatottság bennem, amit az a rengeteg kedvcsináló is fokozott, amit az írónő megosztott a közösségi média felületein. 

Történet:

Főszereplőnk, Dawn, aki gazdag családból származik. Gyermekkorában a szülei nem igazán foglalkoztak vele, sőt valójában érzelmi biztonságot sem kapott tőlük. A Riley család volt az egyetlen, akiktől megkapta a kellő figyelmet és megismertették a szeretet, az összetartás jelentésével - Mr. Riley kertészként, Mrs. Riley pedig házvezetőnőként tevékenykedett a birtokon. A lányuk, Cassie volt Dawn legjobb barátnője, annak ellenére, hogy társadalmilag mennyire különbözőek voltak, ez pedig egyáltalán nem szakította szét őket, sőt talán egy picit jobban össze is kovácsolta. A néhány évvel idősebb fiuk, Matt Riley hamar belépett a magánnyomozók világába, de igyekezett minél több időt tölteni a családjával is - köztük a húga legjobb barátnőjével, akit Ibolyaszeműnek becézett. Ahogy Dawn idősödött, nőiesedett, úgy kezdtek változni benne az érzelmek a legjobb barátnője bátyja iránt. Ez nem volt egyoldalú, de mielőtt bármi komoly történhetett volna köztük, minden darabjaira hullott…

Másfél évtizeddel később Dawn a saját londoni könyvesboltjában dolgozik - ahol a számára két legfontosabb dolog találkozik: a könyvek iránti rajongás és a kávé imádata -, amit a legjobb barátnőjével, Ginnyvel nyitottak meg. Egyik napról a másikra zűrzavar támad, amikor betoppan a rendőrség és az üzlettársát gyilkossággal vádolják. Dawn képtelen elhinni, hogy a romantikus lelkületű könyvmoly-barátnője lenne az elkövető, de hiába próbálja elérni telefonon, nem jár sikerrel. Végül a nő Ginny és a közös boltjuk érdekében felkeresi a város legnevesebb magánnyomozóját, Mattet. 

Mindeközben férfi főszereplőnknek más, kevésbé legális munkája is akad, amelyben felmerül ismét az a név, akit gyűlöl és akinek a megszállottja is egyszerre. Amikor Dawn felbukkan, úgy érzi, hogy a rég dédelgetett álma teljesülhet: bosszút állhat azon, aki hibás a múlt fájdalmaiért - legalábbis szerinte. 

Megköttetik egy megállapodás köztük azért, hogy fény derüljön a gyilkosságra, amit Ginny elkövetett. De mindeközben a saját démonjaikkal is meg kell küzdeniük, valamint azzal a szenvedéllyel, ami fel-fellobban közöttük.

Mi történt akkor, azon a tragikus estén? 
Sikerül Mattnek Dawn üzlettársának a nyomára bukkannia?
Vajon ennyi idő után újraéledhet az a vágy, ami sosem teljesedhetett be?
Mi a valódi terve a férfinek a nővel, és megváltozhat mindez az események alakulásával? 

Véleményem:

A Sosem menekülsz! már az első fejezetekben magával ragadott, bosszantóan gyorsan elértem az utolsó oldalakhoz. Jud Meyrin elképesztő módon játszott az idősíkkal és az elbeszélő személyével, magabiztosan építette fel a cselekményszálat, ezek egyvelege pedig folyamatos energialöketben tartott. Peregtek a lapok a kezemben, az események egyre élesebb fordulatokat vettek, és amikor azt hittem, hogy végre fellélegezhetek, berobbant egy újabb csavar. Egyszerre volt vérpezsdítő és sötétséggel teli. Bevallom, nem tartom nagy dark romance-olvasónak magam, de (számomra) ijesztő módon megfordult a fejemben, hogy többször kellene ehhez a zsánerhez nyúlnom. 

Az utolsó fejezetek nem csúsztak annyira, mint a történet többi része, ezeknél az oldalaknál az izgalmam, a történet által gerjesztett és bennem tomboló adrenalin akaratlanul is megcsappant. Ez nem befolyásolta az összélményemet a regénnyel kapcsolatban, sőt bevallom, ennek ellenére nálam sokkal magasabbra tette a lécet, mint a Bűnhődj értem!. 

A főszereplők annyira szerethetőek voltak számomra, a rossz tulajdonságaik ellenére is. Könnyedén belopták magukat a szívembe, élvezettel olvastam a humoros szóváltásaikat, és éreztem a közöttük lévő szexuális feszültséget is. Az írónő az erotikus részeket ízlésesen, mégis mocskosan szexi módon jelenítette meg. Szerintem extrém módon kiegészítette egymást a Dawnban lévő szelíd könyvmoly és a Mattben lévő vadállat. 

Ajánlom azoknak az olvasóknak, akik szeretik Jud Meyrin regényeit, akik a zsáner kedvelői, vagy akik vágynak egy heves, nyomozással tarkított történetre!

 
Kedvenc idézetek:

"(..) felizgat a félelem. Felizgatnak az állatias ösztönök meg a menekülés. Felizgat az, hogy valaki annyira kíván egy másik embert, hogy brutális szörnyeteggé változik, csak hogy becserkéssze. Felizgat az emberekben megbújó ragadozó."

"Azt akartam, hogy megértse, szörnyeteg vagyok, de olyan szörnyeteg, aki más szörnyetegeket pusztít el."

"- A füllentés nagyon csúnya szokás, Ibolyaszemű - piszkált Matt, mire muszáj volt azonnal visszavágnom.
- Szerintem a gyilkosság és a kínzás még csúnyább. És ugye nem kell, hogy emlékeztesselek rá, nemrég pont te vertél át engem. Szóval te sem veted meg a kamuzást.
- Versenyezzünk, ki a nagyobb kamugép?
- Inkább ne, mert esélyem sincs ellened, pedig szeretek nyerni.
Matt felnevetett, és még szorosabban magához ölelt, én meg hirtelen nem bírtam parancsolni a számnak, egyszerűen muszáj volt elmosolyodnom."

"Forró arcát a mellkasomhoz szorította, a karjával a derekamat ölelte.
- Nem akarok elmenni - motyogta.
- Az jó, mert már kurvára megbántam, hogy el akartalak engedni - vallottam be reszelős hangon, aztán én is átkaroltam őt.
Mélyen beszívtam azt az édes, ártatlan illatát, és néhány pillanatra még el is hittem, hogy nem a fenevad vagyok, aki a mese végén kínok között kárhozik majd el, hanem a kibaszott herceg, aki végül elnyeri a lányt."

"- Sosem volt szokásom sportszerűen játszani - dünnyögte Matt -, de ha rólad van szó, Ibolyaszemű, mindig meg fogok szegni minden szabályt."

"(..) ebben a pillanatban elevenebbnek láttam a tekintetében a fenevadat, mint korábban bármikor. 
Matt tényleg egy ragadozó volt, akit vonzott a veszély, a vadászat meg a vérontás. Egészen idáig fel sem fogtam, mennyire."
 
Fülszöveg:

Ő a város legjobb magánnyomozója.
És a legvérszomjasabb is.

A barátnőmet gyilkossággal vádolják. Tudom, hogy nem ő tette, de ezt be is kell bizonyítanom. Még azelőtt, hogy a közös könyvesboltunk beleroppanna a botrányba. Itt jön képbe London hírhedt magándetektíve, a gyerekkori barátnőm bátyja, Matthew Riley, akivel a múltunk finoman szólva is zűrös.

Matthew elvállalja a megbízást, de álmomban sem gondoltam, hogy csak azért, mert bosszút akar állni. Ugyanis a férfinak, aki mindenkinek segít, sötét, rémisztő terve van. Velem.

És mi a legrosszabb az egészben? Annak ellenére, hogy Matt gyűlöl és tönkre akar tenni, én mégis vágyom az érintésére.

Jud Meyrin regénye egy érzelmileg túlfűtött történet, amelyben a sötét rémítő titkokat rejt. Sokkal rémítőbbeket, mint azt elsőre gondolnánk…
 
(Álomgyár, 2026)