Anne L. Green számomra azon írók közé tartozik, akiknek a történeteihez bármilyen hangulatban vagy élethelyzetben szívesen nyúlok, mert tudom azt, hogy képes kirángatni a valóságból és néhány fejezet erejéig egy sokkal jobb helyre utazhatok el. A Sorsdöntő pillanat című könyvével már hosszabb ideje szemeztem, többek között azért, mert még nem olvastam olyan művet, amiben a választás az olvasó kezében van, és mindenképpen szerettem volna kipróbálni. Izgatottan vettem a kezembe a kötetet, de utólag belátom, hogy nem is ez a különlegesség volt maradandó számomra, hanem az az üzenet, amit kaptam általa.
Történet:
Főszereplőnk Fanni, aki Szentendrén él és egy marketinggel foglalkozó cégnél dolgozik, ahová nagyon szeretett volna bekerülni, ennek ellenére nem szívesen dolgozik ott a főnöke és a munkatársai arrogáns, fellengzős viselkedése, valamint a kötelező magassarkú viselete miatt sem.
A lány az édesanyját évekkel ezelőtt egyik pillanatról a másikra elvesztette, akivel szinte együtt halt meg az édesapja is - legalábbis olyan mély depresszióba zuhant, hogy csak üres tekintettel, alkoholba fojtva a gyászát éli meg a napokat. Ezt sem ő, sem az öccse, sem a nagymamájuk nem tudja elviselni. Egy stagnáló állapot uralkodik a családban, ahonnan sehogy sem tudnak kizökkenni - sem együttérzéssel, sem szembesítéssel, sem mással.
A legjobb barátnőjének a személyisége nagyban különbözik tőle, mégis szinte testvérként szeretik egymást. Gina gazdag családból származik, a szüleitől sem a kellő szeretetet, sem a figyelmet nem kapta meg, emiatt az élete nem a legjobb irányban halad, de igyekszik jóvátenni a bűneit.
Fanni rövid időn belül megismerkedik két olyan férfival, akik közül választania kell, ami nagyban befolyásolja a jövője alakulását is.
Egy balatoni kiruccanás alkalmával gabalyodik bele a nyitott gondolkodású Olivérbe, aki szinte egyetlen pillantásával úgy vonzza magához, mint a mágnes, és olyan szenvedélyt ébreszt benne, amilyet korábban még sosem tapasztalt.
A munkája kapcsán botlik bele a gazdag, jóvágású Dominikba, aki határozott ajánlattal fordul felé, ami nemcsak a munkájában, hanem a magánéletében is előrelépést jelenthet.
Vajon te, kedves olvasó, a főszereplő helyében melyik irányba indulnál?
Vajon a lehetőségek mennyire különböző jövőt jósolnak a lánynak?
Létezik egyáltalán helyes döntés? A szívre vagy az észre hallgatnál inkább?
Véleményem:
Gyorsan peregtek az oldalak a kezemben, könnyen haladtam a történettel az intenzív érzelmek és a folyamatos nyomás ellenére is. A cselekményszál elképesztő stílusban, választékos megfogalmazásban bontakozott ki előttem. Rettenetesen vártam a pillanatot, hogy válasszak a férfiak közül, aztán amikor odakerült a sor, akkor csak ültem a könyv felett, mert féltem attól, hogy rosszul döntök. Nagyon meg akartam élni ezt az élményt, de arra nem számítottam, hogy ebben az esetben is annyira erős lesz a döntésképtelenségem, mint a való életben. Miután választottam egyáltalán nem könnyebbültem meg, sőt talán egy plusz terhet is magamra vettem: a döntésemmel járó félelmet. Ennek ellenére egy percre sem bántam meg, hogy belekezdtem a kötetbe, mert nekem nagyon tetszett ez az olvasási forma.
Pár hónappal ezelőtt olvastam legutóbb az írónőtől, de az első oldalakig nem is tudtam, hogy mennyire ki voltam éhezve egy Anne L. Green történetre. Annyira könnyen megkedveltem a szereplőket, ugyanakkor néhányuk rövid idő alatt unszimpatikussá is vált számomra. Átéreztem a főszereplő vállát nyomó terheket, és annyira szívesen átvettem volna belőlük, habár én sem tudtam volna mit kezdeni velük. Nagyon megszerettem Fannit a személyiségével, az életszemléletével együtt. Az írónő olyan élethelyzeteket mutat be rajta keresztül, amelyek annyira valóságosak, emberiek és pont emiatt éreztem annyira közel magamat hozzá.
Ha voltál már tehetetlen és döntésképtelen, ha féltél már a jövőtől, ha érezted már valaha, hogy ha tehetnéd akkor visszamennél az időbe, hogy más utat válassz, akkor olvasd el a Sorsdöntő pillanatot, mert neked is íródott!
Számomra azt az üzenetet hordozta magában, hogy felesleges “mi lett volna ha..” elméleteket gyártani, mert sokszor hasonlóképpen fut ki egy-egy döntés. Hiába állunk választás előtt, a sorsunk már megíródott, amit valamilyen formában mindenképpen meg kell élnünk. Lehet, hogy nem ugyanaz lesz a végeredmény, de azokat az érzéseket, terheket, amiket ránk bízott az élet mindenképpen viselnünk kell. Vagy így, vagy úgy.
Nos, az én választásom Dominik volt. Ha kíváncsi vagy jól döntöttem-e, akkor olvasd el a történetet te is!
- (..) Bárcsak magamhoz térhetnék egy olyan dimenzióban, ahol a szenvedésre és a fájdalomra más válaszok születnek."
Most már tudom, hogy minden döntésem hibás volt. Az a legközelebb soha többé nem jön el. Már nincs “majd holnap”. A kimondatlan szavak pedig ott maradnak örökre a levegőben, és én csak álltam, üresen, azzal a keserű tudattal, hogy mindent elszúrtam. Az időt, a lehetőséget, az utolsó pillanatokat."
"- Tudod, mit kívántam? - hajolt közelebb, hogy csak én halljam.
- Mit? - suttogtam vissza, mert a szavak hangosabbnak tűntek, mint a zaj körülöttünk.
- Hogy ez a pillanat örökké tartson. Hogy soha ne felejtsük el, milyen volt itt és most."
Fanni, egy fiatal, ambiciózus lány, aki hiszi, hogy sikeres életet élhet, amiért érdemes megküzdenie. Azonban a sors váratlan fordulatai miatt megváltozik a boldogságról alkotott képe.
Amikor Dominik, a magabiztos és lehengerlő vállalkozó belép az életébe, egy csillogó, ígéretekkel teli világ kapuja tárul ki előtte. Szinte szárnyal a karrierje. De a siker valóban egyenlő a boldogsággal?
Fanni megismerkedik a szabad szellemű Olivérrel. A hedonista szépfiú különös
érzelmeket ébreszt a lányban, aki hiába vonzódik hozzá, valami mégis taszítja benne.
Fanni megreked. A szálak összekuszálódnak, a lányt a választás terhe egyre inkább feszíti belülről. Ráébred, a döntések jelentős következményekkel járhatnak. A jövője a tét, de merre induljon tovább?
Anne L. Green Szentendre színes kavalkádjába csábít minket, ahol az élet írja a forgatókönyvet, de a végszó az olvasóé.
.png)
.png)
.png)