Mendi Mason: A végtelen kör - Valós rémálmok 2.

 

Mendi Mason munkásságával idén januárban ismerkedtem meg, amikor a Valós rémálmok - A múlt árnyai című debütáló regényét kikölcsönöztem a könyvtárból. Egy ingergazdag, baljós atmoszférájú mű bontakozott ki előttem, amely hamar beszippantott. Nagyon megörültem az írónő által hirdetett recenziós lehetőségnek a folytatás tekintetében, de annak még inkább, hogy a kiválasztottak közé kerülhettem. A végtelen kör című kötet április közepén érkezett meg hozzám elképesztő kiegészítők társaságában. Végül csak most vettem a kezembe, reménykedtem abban, hogy Mendi túltesz az első könyvén, de arra nem számítottam, hogy mennyire…

Történet:

Alicia a vele történtek ellenére úgy dönt, hogy egyedül visszatér a mamája házába Holtvölgybe. A szülei segítségével szeretné elérni a célját: megírni Martina történetét és igazságot szolgáltatni neki. Azonban a félelem és a szorongás hű társa marad, főként éjszakánként, amikor rémálmok gyötrik. 

A legjobb barátai mind mellette állnak, és ez adja a legtöbb erőt neki. Olivérrel kapcsolatban vegyes érzései vannak: vágyik rá és a szerelmére is, ugyanakkor tart is tőle. Ahogy a mindennapokban lavírozik, próbál anyagot gyűjteni a könyvéhez, úgy változnak a dolgok körülötte, új arcok tűnnek fel a közelében. Gergő és Vera társaságához csatlakozik egy új fiú, Edmund. Olivér pedig összebarátkozik egy lánnyal az egyetemen, Mérivel. 

Aztán főszereplőnk egyik napról a másikra újra a múltban találja magát. Valaki árgus szemekkel figyeli, valaki fenyegeti, valaki teljesen tönkre akarja tenni. Mintha akaratlanul is emlékeztetné a környezete arra a szörnyűségre, amit a nagybátyja tett vele. Alicia elméje meg sem áll, csak gyártja az elméleteket, olyan emlékeket idéz fel, amelyek talán meg sem történtek. Vagy mégis?

Nappali falára írt fenyegetés.
Liliom mellé tűzött üzenet.
Sötétség és leszálló köd.
Cseresznyés vodka.
Kicsi lány.

Kinek áll szándékában ismét, ugyanakkor végleg összetörni a lányt?
Mennyire racionális mindaz, ami Alicia fejében lejátszódik?
Olivér felül tud kerekedni a megszállottságon, a lány félelemre adott reakcióján, vagy elveszít mindent?

Véleményem:

Mendi Mason korábban megmutatta, hogy mennyire jól tudja felépíteni a cselekményszálat és az izgalomfaktort, ennél a műnél pedig sokkal magasabbra emelte a színvonalat. Könnyen rabul ejtett a történet, konkrétan két alkalommal nyitottam ki a könyvet, és már csak arra eszméltem fel, hogy az utolsó oldalak maradtak hátra. 

Ahogy Alicia szorongása és félelme felszínre tört, úgy olvasóként is egyre több kérdés cikázott a fejemben. Megrémisztett mindaz, amit átélt egy-egy rémálom vagy visszaemlékezés során, ugyanakkor az is, hogy mennyire erősen tudtam azonosulni vele, szinte a saját bőrömön éreztem ezeknek a pillanatoknak az utóhatásait. Ezen felül az Olivérrel szemben érzett kettőssége is megbabonázott: a bizalom rendkívül törékeny dolog, a szerelem pedig őrültségeket képes kiváltani az emberből.

Izgatottan olvastam azokat a fejezeteket, ahol a zaklató kilétével kapcsolatban újabb morzsák kerültek elő. Talán valahol az egyik részem már érezte a főszereplőre leselkedő veszélyt, de a másik részem úgy érezte, hogy csak elméleti síkon van jelen, aztán minden megváltozott. Ahogy újabb fordulatok álltak be a történetben, úgy változott bennem a gyanúsított személye is. Peregtek az oldalak a kezemben, a vészjósló gondolatok szöget ütöttek a fejembe, és a végén nem hittem a szememnek. 

A Valós rémálmok sorozat második része, A végtelen kör erőteljes érzelmekkel tűzdelt, pörgős cselekményszállal átszőtt regény, amelyben az olvasó a homályban tapogatózik, miközben a főszereplő a korábban kibontakozott szerelmet is igyekszik újraéleszteni. Kifejezetten tetszett, hogy az írónő nemcsak Alicia és Olivér szemszögén keresztül beszélte el a kötetet, hanem egy harmadik, ismeretlen kilétű nézőpontból is – ez adott egy plusz rejtélyességet a regényhez.

Ajánlom azoknak a könyvmolyoknak, akik kíváncsiak egy különleges történetre, amely tele van titkokkal, nyomasztó pillanatokkal és szerethető karakterekkel! 

Köszönöm az írónőnek a recenziós példányt! 

Kedvenc idézetek:

"Ő a mellkasomon feküdt, én pedig olvastam neki, és a hangomra aludt el. Órákig bámultam, simogattam a fejét, a vállát, a nyakát. Teljesen rabul ejtett a bőre puha tapintása, a mézillatú haja, az édes, ártatlan arca, és ahogyan egyenletesen lélegzett. Annyira törékeny volt.
És én nem vigyáztam rá eléggé."

"A félelmed és a biztonságod akarok lenni, Alicia."

"Nélküled az én történetem csupán ködös rengeteg repedezett utakkal. Pusztán egy elveszett lélek vagyok, aki nem találja a helyét ezen a világon."

"Szeretek mellette lenni, szeretem nézni őt, szeretem hallgatni, ahogy beszél. Egyszerűen a megszállottja lettem, és félek, hogy mi lesz ennek a vége."

"Nincs mentális betegségem, mégis olyan érzéseket vált ki belőlem Alicia, amiket eddig soha nem éreztem. Mintha két személyiségem lenne. De én csak az egyiket akarom: azt az Olivért, aki megvédi őt, azt, akiben megbízhat, azt, aki miatt Alicia elveszíti az eszét. Nem akarom azt az oldalamat, amelyik megrémíti őt.
Bármilyen jó is azt látni…"

"-Te szeretsz bújócskázni, Alicia?"

"Néha elfelejtünk úszni, elmerülünk a mélyben, ahol nem kapunk levegőt, és egyre nagyobb és nagyobb nyomás nehezedik ránk, míg végezetül fel nem adjuk a harcot. Csakhogy mindez nem történik meg, ha olyan emberek vesznek körül minket, akik szeretnek, és megtartanak a vízen. hogy utána magunktól is tudjunk lebegni, és ezt tenni olyan érzés, mintha repülnénk."

"Minden embernek vannak démonjai, amikkel meg kell küzdenie. Van, aki megosztja ezt másokkal, van, aki magába fojtja, és van, aki mindig talál megoldásokat. Mindenki máshogy vélekedik, valaki túlél, míg más elfáradt. Én már voltam elfáradva. Nem akartam ezt folytatni. Elegem volt a magányból, a fájdalomból. Aztán jött Ő. Az az ember, aki megtanította, hogyan legyek óvatos. Aki megtanított újra őszintén nevetni. Aki megtanította, milyen igazán szeretni, és szeretve lenni." 

"Nekem csak te vagy. Mindig. Csak. Te."

"Mennyi fájdalom. Mennyi csalódottság. Mennyi megbánás. Mennyi küzdelem. Mennyi veszteség. Mennyi győzelem.
Nagyon sok minden tud történni egy ember életében, melyekre sosem lehet felkészülni. Minden egyes nap egy folyamatos küzdelem, amelyben néha el kell bukni ahhoz, hogy végül csodálatos győzelem legyen belőle."

Fülszöveg:

Amikor az ember azt hiszi, minden a helyére kerül, akkor jön egy újabb csapás.

Alicia visszatér Holtvölgybe, hogy helyre tegye azokat a dolgokat, amelyek a múltban megtörténtek: gyász, trauma, csalódás. Sok mindenen ment keresztül, ám az a célja, hogy legyőzze a fejében lakozó démonokat, hogy továbbléphessen, és boldog, nyugodt életet éljen. De ahogyan azt már megtanultuk, Holtvölgyben semmi nem olyan egyszerű.
Valaki ott lapul a sötétben. Valaki, aki nem képes továbblépni. Valaki, aki bármeddig hajlandó elmenni azért, hogy megkapja, amit akar.
Miközben Alicia igyekszik szabad lenni, és továbbra is meg akarja fejteni az egyik rejtélyes gyilkosságot, mely ezen a helyen történt, Olivér újra a lány kegyeiért teper. Ő sem adja fel könnyen, azonban ha igazán boldoggá akarja tenni őt, neki is szembe kell néznie valamivel. Azzal az énjével, melyet még ő maga sem ismer eléggé.
Vajon sikerül megküzdeniük az újabb nehézségekkel, vagy ezúttal végleg elnyeli őket a sötétség?

(Pitypang, 2026)