Az írónőtől olvastam már, ugyanis Adrienne Stephan néven adott ki két könyvet. Így már volt egy kialakult minta bennem azzal kapcsolatban, hogy Adri milyen stílusban ír és hogyan fogalmaz.
Első alkalommal beleszerettem a történetbe, amit akkor elém tárt a Felperzselt a hőség, elvakított a napfény és a Körülölel a vihar című kötetekben. Pozitív érzelmeket váltott ki belőlem az írónő megfogalmazása, az érzelmes cselekményszálak ismertetése.
„Hányszor törhet össze a szívünk, mielőtt végleg megszűnne létezni? Mennyi terhet bírunk el érzelmileg, a teljes érzéketlenné válás előtt?”
A napfény hangja c. könyv a Felperzselt a hőség, Elvakított a napfény című regény átformálása, újbóli feldolgozása. Ebben a műben már nyoma sincs a friss írók hagyta nyomoknak, ugyanis a történet olyan érzelmi és cselekménydús átitatással lett az olvasók elé tárva, ami lenyűgöz, és a székhez szögez az első oldaltól kezdve.
Szilágyi-Kiszler Adrienn nem félt használni a szavakat, az emóciókat, a stílusokat és a fantáziáját. Valóságos alapokra helyezi az általa megálmodott sztorit, amit a lehető legjobb formában próbál átadni az olvasóknak.
Az első kiadásban is élveztem azt a kalandos utat, amit a főszereplővel bejártunk. Azonban mindez az átdolgozásban sokkal tökéletesebbé válik. Mintha egy feljavított változatát olvasnám az akkori nyersebb történetnek – ami igaz is minden értelemben. Hiszen ebben az alkotásban sokkal lendületesebb a cselekményszálak összehangolása, eseménydúsabb, valamint érzelmileg is erősebb. Tehát A napfény hangja nem habozik intenzív érzelmeket kiváltani az olvasóból, mire az egyik fordulatot feldolgozzuk, addigra előugrik a következő – vagyis nem hagy unatkozni, és nem laposodik el a történet.
,,- Hiszel abban, hogy minden egyes döntésed hatalmas következményekkel jár? – kérdezte hirtelen. – Minden döntésed, attól kezdve, hogy milyen cipőt veszel fel egy bizonyos napon, egészen addig, hogy kinek mondasz igent egy randira…
– Megijesztesz – mondtam ki az első dolgot, ami eszembe jutott. – Hiszek a következményekbe, de csak bizonyos esetekben. Nagyobb horderővel bíró dolgokra gondolok.
– Ki dönti el, hogy mi számít nagyobbnak? – suttogta, és megszorította a kezem. – Ki mondja meg, mi a különbség következmény és következmény között?
– Minden okkal történik – válaszoltam, mert nekem sokszor ez volt a kapaszkodóm, ha kétségeim támadtak.
– A döntéseink okán – kötötte az ebet a karóhoz Jason.”
Történetünk főszereplője Audrey, aki fiatal korában is már fiúkhoz csapódott és közöttük érezte jól magát. Így alakul ki egy szétszakíthatatlan, különleges kapcsolat közte és a srácok között. A fiúk zenekarként nem láttak több potenciált kis városukban, ezért Los Angelesbe költöztek, hogy tovább egyengessék a karrierjüket. Ez pedig a hátrahagyott Audreyt és a bandát is nagyon megviselte, nehezen tudtak hozzászokni a külön léthez.
A lány élete az iskola végeztével vakvágányra tér, így vetődik fel a lehetőség, hogy a srácok után menjen és a zajos nagyvárosban megpróbálkozzon életbe maradni. Megtapasztalja azt az életet, ami a fiúkat körbeveszi, és lassan teljesen beleilleszkedik. Hírességekkel találkozik, a sajtó tapintatlanságával is szembesül. Emellett persze egy fantasztikus barátra is lel, akivel kezdetektől fogva egymásra hangolódnak és elválaszthatatlanok lesznek, igazi bajtársak.
Menedzserként kezd tevékenykedni a barátai bandájában, ahol rengeteg tapasztalatot szerez.
Egy koncerten ismerkedik meg a jóképű, ragadozó zenészsráccal Noah-val. A fiú élete merőben más, mint Audrey barátaié, ugyanis hamar kiderül az, hogy Noah bandája nem veti meg a drogokat, sőt függők – mindezt pedig a lány nem hiszi el a srácoknak, amikor figyelmeztetik, hogy vigyázzon velük. A lány teljesen beleszeret Noahba, s kezdetben a kapcsolatuk a jó úton halad, ám időközben letérnek a helyes útvonalról és végül tragikus események láncolataként véget ér a kettejük közti erőteljes viszony. Audrey meg akarja menteni a srácot önmagától, de aki nem akarja, hogy megmentsék, azt nem lehet.
,,- Meg kell próbálnom – ismételtem konokul. – Nem tudnék szakítani vele, mert szeretem. Ha már száz százalékig biztos vagyok benne, hogy menthetetlen, talán lesz hozzá elég erőm. Így azonban képtelen vagyok kiszállni. – Brendon lassan lehunyta a szemét, majd felsóhajtott:
– Padlóra fog küldeni – suttogta, a tekintetemet keresve.
– Megéri – válaszoltam elszántan.”
A lány ezek után teljes depresszióba esik és nem is látja a kiutat. Összetört a szíve, pedig annyira akarta, hogy rendbe menjen a kapcsolatuk, hogy az hihetetlen. Gyógyírre van szüksége, mert teljesen szétcsúszik.
Olyan megoldást talál a problémáira, ami ugyan csökkenti a benne tomboló vihart, de nem hoz számára végleges békét. Ráadásul közben tovább sérül, valamint a legjobb barátja is.
A mű főkérdése az, hogy Audreynek sikerül kilábalnia az érzelmi káoszból, amibe belekeveredett? Sikerül helyrehoznia az életét anélkül, hogy tönkrevágja önmagát?
,, Csak egyetlen másodpercre nézett oldalra, egyenesen a szemembe, miközben énekelte azokat a sorokat, amelyek már régóta pengették a szívem húrjait. Abban a pillanatban tudtam, hogy szerelmes vagyok belé. Nem számított sem múlt, sem jövő; azt a másodpercet akartam újra, meg újra átélni. Bármi is történt eddig köztünk, semmi sem volt ennél bensőségesebb. A tekintetéből kiolvastam, hogy ő is hasonlóakat gondol. A pillanat tovatűnt, a gyönyörű dalnak vége lett, és a kép újra elsötétült. Felhangzott az utolsó szám, én pedig úgy álltam ott, mint akibe villám vágott. Szélviharként söpört végig rajtam a felismerés. Nem szimplán csak rajongok érte, vagy kedvelem, szeretem.”
Szilágyi-Kiszler Adrienn története a romantika vizeire kalauzol el, de közben sokkal nagyobb mélységekbe taszít. Lélekben kifacsar és szétszaggat. Sírtam Audrey-jel az első, titkos szerelme miatt. Sírtam Noah és a kialakult helyzet miatt. Ugyanakkor közösen sirattuk Brendont is.
Ajánlom a drámai romantikus olvasmányok kedvelőinek, mert ha belecsöppenek Audrey világába, akkor nem fognak kiutat találni egyhamar!
Fülszöveg:
Audrey Rose Parker mindig is úgy gondolta, hogy képes különbséget tenni jó és rossz között. Bár a gimnázium első éveiben sokszor részt vett barátai csínytevéseiben, mégis inkább a józan gondolkodású diákok közé sorolta magát, mintsem a lázadók közé. Viszont évekkel később, amikor követi zenész barátait a napfényes Los Angelesbe, rá kell jönnie, hogy a döntéseink nem csak feketék vagy fehérek. Újonnan épített kapcsolatai megannyi lehetőséggel kecsegtetnek, azonban ugyanannyi veszélyt is rejtenek magukban.
Mi képes arra, hogy elmossa a lány által eddig olyan élesnek hitt határokat, bátor és őrült cselekedetek között?
Ha az új munkája, valamint Los Angeles nyüzsgő és botrányos életvitele nem lenne elég változás az életében, az eddig elérhetetlennek hitt hírességek közelében idővel saját kárán azt is meg kell tanulnia, hogy a napfény hangja nem feltétlenül olyan édes…
(NewLine, 2020)