Őszintén bevallom, hogy kicsit tologattam a regényt, mert nagyon rég olvastam már ebben a zsánerben.
A borító alapján úgy éreztem, hogy ez a történet nem igazán az én korosztályomnak szól, hiszen legutóbb évekkel ezelőtt, még gyerekként találkoztam hasonlóval. Ám a történet végére érve rácáfoltam minderre, s kiderült, hogy Kristin M. Furrier alkotása egyáltalán nem korhoz kötött, sőt talán gyermekként meg sem hallottam volna azt az üzenetet benne, amit most felnőtt fejjel felfedeztem.
A fülszöveg épp elég információt csepegtet az olvasónak ahhoz, hogy tudja, nagyjából mivel fog találkozni a kötetben és mi lesz a történet alapkérdése.
“Ha belekezdünk, és elrontjuk, itt ragadunk. Ha nem próbáljuk meg, itt ragadunk. Ha nem kezdünk bele, esélyünk sem lesz kijutni. Ha belevágunk, akár sikerülhet is.”
Maga a történet egy egyszerű, hétköznapi élethelyzetben kezdődik, azonban egy szempillantás alatt történik valami különös, ami a testvérpárt próbára teszi.
Főszereplőink – Héda és Ákos – ikrek, akiknek van egy kisebb húguk is Rita. Alapvetően mindhárman részt vesznek valamilyen módon ebben a mesében, mégis csak az ikrek kerülnek bele egy olyan macerás helyzetbe, ahol egymás segítsége nélkül semmire se mennek.
Az idősebb lány egy üvegtárgyat kap a húgától, ami miatt másnap egy kisebb csetepaté alakul ki a fiútestvérével. Héda tart attól, hogy Ákos összetöri a gyémántot, ám arra egyikőjük sem gondol, hogy belevarázsolódhatnak és feladványokat kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy visszatérhessenek otthonukba. Pedig pontosan ez történik velük.
Pillanatok alatt belekerülnek az üvegtárgy világába, ahol csak egy omladozó várral és a pusztasággal találkoznak szembe. Nem jönnek rá, hogy miért kerültek ide, ezért kicsit rettegve, de minden bátorságukat összeszedve belépnek az épületbe, ahol szembe találkoznak egy szellemlánnyal.
Ajna megosztja a gyerekekkel a történetét – amiből kiderül, hogy miért kerültek a gyémántba, valamint az is, hogy hogyan tudnak kiszabadulni belőle.
Hédának és Ákosnak három feladatot kell megoldaniuk ahhoz, hogy haza mehessenek, máskülönben további életüket a szellem társaságában tölthetik.
Mindhárom feladvány egyszerű, mégis elgondolkodtató.
Az elsőben egy kérdésre kell válaszolniuk, azonban a felelet nem egyértelmű számukra.
A második ajtó mögött egy útvesztő rejtőzik, ami kifárasztja a gyerekeket, ám ők nem adják fel akkor sem, amikor másodszorra kell neki kezdeniük az útnak.
Az utolsó teszi a leginkább próbára őket, mert itt Héda szobája a helyszín és meg kell találniuk valamit, ami más a jelenlegi helyzetben, mint az otthonukban.
“Egyre jobban elfáradtak, és úgy érezték, megint elbuktak. Újabb kudarc egy egyszerűnek hitt feladat miatt.”
Az ikreknek mindössze három segítségük és három napjuk van az üveggyémánt rejtélyének megfejtéséhez. Már nagyon szeretnének otthon lenni, de vajon sikerül nekik?
Az egész kisregény lendületes, könnyed olvasnivaló! Pár óra alatt a végére értem és tényleg megmelengette a szívemet.
Talán egyedül vagyok vele, de rengeteg tanulságot láttam benne.
Először is, Hédának és Ákosnak félre kell tenniük mindent azért, hogy igazi testvérként tudjanak együttműködni és a közös céljuk elérésére összpontosíthassanak. Nem szabad a civódásokkal foglalkozniuk és egymás ellen lenniük, mert együtt sokkal többre képesek, mint külön. S ez szerintem a valóságban is így van. Hiszen lehet, hogy összeveszünk a testvérünkkel, lehet, hogy megbántjuk vagy ő sért meg minket, de minden esetben támogatnunk kell és mellette állni mindenben. Mert ketten – vagy akár többen – nagyobb lépést tudunk tenni, mint egyesével.
Másrészt a kitartást és a küzdelmet is hirdeti nekünk ez a történet. Két gyermek szemén keresztül lehetőségünk van arra, hogy reménytelennek tűnő helyzetekből kilábaljunk. A való életben sem szabad feladnunk a harcot, ha valami balul sül el, vagy valamilyen akadály gördül elénk – csak azért is fel kell szívnunk magunkat és minden erőnket összeszedve átjutni ezeken a szituációkon.
“A lelkem pedig a gyémánt rabja lett. A testvérem őrizte az üveggyémántot egészen a haláláig.”
Ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy csodaszép, kalandos mesébe belecsöppenni és kicsit kikapcsolódni! Kristin M. Furrier alkotása kitűnően megfelel, ha ezt keresitek!
Fülszöveg:
Héda és Ákos egy átlagos, tizenhét éves ikerpár. Utolsó gimnáziumi évükre készülnek, amikor a kezükbe kerül egy régimódi, kopott üveggyémánt. Egy rossz mozdulat során, véletlenül megnyílik a gyémánt átka. Emiatt pedig egy olyan világba kerülnek, ahol már egyetlen helytelen válasz következménye is örökre kiszakítja őket eddigi életükből. Csupán akkor juthatnak ki, ha megtalálják az átok kulcsát. Ebben pedig egyetlen reményük az üveggyémánt gazdája. Vajon rálelnek?
(Underground, 2020)