Anne Raven: Találd meg a párod

 

Anne Raven művei az erotikus-romantikus vonalon mozognak, amelyekben más zsánerek vonásaival is találkozhatunk, többek között dark romance- vagy akár thriller-elemekkel. A Találd meg a párod című zsebkönyvvel még a megjelenést követően találkoztam, de igazán a kedvemet hozzá Timi Könyvespolca rövid ajánlója hozta meg. Ez az alkotás kivételt képez az írónő korábban megjelent köteteihez képest, mert egy könnyed, mégis tartalmas történet bontakozott ki előttem, amely hamar belopta magát a szívembe.

Történet:

Sage egy kávézóban tölti a mindennapjait, emellett pedig bloggerként tevékenykedik. Egykor a jégtánc volt az élete, de egy szörnyű baleset következtében le kellett mondania az álmáról.
Logan mentősként dolgozik, és szó szerint ez az élete, semmi másra nem tud és nem is szeretne időt szakítani. Hosszú évekkel ezelőtt történt valami, ami ugyan nem az ő hibája volt, ennek ellenére azóta sem tudta elfelejteni, és azt a tehetetlenséget soha többé nem szeretné érezni.

A két főszereplő egy nyári fesztivál alkalmával gabalyodik egymásba, amikor részt vesznek egy játékban, amelynek az a lényege, hogy egy olyan pólót kell viselniük, amelyen egy számukra idegen fesztiválozó arca szerepel. Ha megtalálják egymást, akkor részesülnek valamilyen páros nyereményben. Mennyi az esély arra, hogy összetalálkoznak?

Nos, ők egymásra találnak, és már az első pillanattól kezdve izzik körülöttük a levegő. A barátaiknak tett ígéreteiket be kell tartaniuk, ez indítja el a lavinát kettejük között. Ám a fesztivál nem úgy végződik, ahogy szerették volna, de mi történt valójában? Van még esély arra, hogy találkozzanak, és helyrehozzák azt az elképesztő dolgot, ami éppen csak elkezdődött?

Véleményem:

Az elmúlt hetekben több olyan könyvet vettem a kezembe, amelyeknek a lapjai súlyos kérdéseket feszegettek. Úgy éreztem, hogy szükségem van valami laza, gondolkodásra nem késztető olvasmányra, ami csak jön, elvarázsol, és könnyedén továbbenged. Anne Raven alkotása pontosan ezt tartogatta számomra. Tökéletes pillanatban talált meg, és vette le a terheket a vállamról!

Az írónő annyira jól hozta a fesztiválhangulatot, hogy olvasás közben én is a koncertek sűrűjében, vidám környezetben éreztem magamat. A Találd meg a párod című zsebkönyv – annak ellenére, hogy kevés szereplővel dolgozik, és nem bővelkedik cselekményben vagy izgalmakban – már az első oldalakon beszippantott, és az utolsó szóig fenntartotta a figyelmemet.

Számomra azt az üzenetet hordozta, hogy ne engedjük, hogy a múlt határozza meg a jelenünket. Ha adódik egy lehetőség az életünkben, amely pozitív irányba változtathat meg mindent, ne utasítsuk el pusztán a múlt démonjai miatt. Egyszer élünk, és ebből az egy életből kell kihoznunk mindazt, amire képesek vagyunk. Ne hagyjuk, hogy a bennünket fogva tartó béklyók elvegyék tőlünk önmagunkat; kerekedjünk felül rajtuk, és küzdjünk azért, ami igazán fontos számunkra. Ne féljünk kilépni a megszokottból, és belevágni valami újba, ami szebbé teheti az életünket.

Számomra azt is hangsúlyozta ez a történet, hogy a szerelem kompromisszumokat kíván, amelyeket meg kell hozni – ahogyan a főszereplők is tették. El kell fogadni azt, ami a másiknak fontos, támogatni kell őt, és tisztelni érte.

Bevallom, hogy nem vagyok az a típus, aki újraolvas könyveket, de úgy érzem, hogy Sage és Logan történetét a nyári hőségben is elő fogom még venni! Ajánlom azoknak a könyvmolyoknak, akiknek szükségük van kikapcsolódásra, egy limonádé történetre! 

Kedvenc idézetek:

"Egy nyári fesztivál, ahol a zene lüktetése eggyé válik a szívveréssel, ahol a pillanatok forrósága és a véletlen találkozások örökre megváltoztathatnak mindent."

"(..) áthidalja a köztünk lévő apró távolságot, és megcsókol. A világ egy másodpercre kibillen a tengelyéből. Az érintése meleg, finoman határozott. Nem siet, nem mélyíti el rögtön, mintha hagyná, hogy eldöntsem, mennyire engedem bele magam ebbe az egészbe. Ahogy az ajka az enyémhez simul, minden egyes idegszálam remegve válaszol. 
Nem gondolkodom. 
Csak érzem. 
És azt hiszem, ez a legveszélyesebb része az egésznek."

"Megmerevedem. Egyetlen, robbanásszerű dobbanással kihagy a szívem, aztán vad ritmusban kezd zakatolni, szétfeszítve a mellkasomat. Egy lélegzetvételnyi ideig habozok - olyan röviden, hogy ő talán meg sem érzi -, aztán lassan, elszántan hajolok közelebb. Szemem az övét kutatja, mohón, éhesen, mintha minden válasz ott lüktetne benne. Hüvelykujjam a bőréhez ér - előbb az arcéle mentén siklik végig, aztán a szájának sarkához -, egy alig észlelhető, mégis pusztító érintés, amely belobban, akár szikra a száraz avarban."

"Elveszek benne, akár egy végtelen zuhanásban. A magasságkülönbségünk mit sem számít, tökéletesen passzolunk egymáshoz egy tökéletes pillanatban."

"Néha nem az fáj a legjobban, amit kimondunk - hanem amit nem."

"Mert a különbségeink nem akadályok. Hanem hidak, amiken át kell kelnünk."

"Ő az, aki miatt újra hinni kezdtem abban, hogy néha a legnagyobb félelmek, a legnagyobb kockázatok, a legmélyebb sebek után is van tovább.
Hogy néha a sors - vagy nevezzük akárminek - nem elvenni akar, hanem adni.
Valakit, aki a hibáiddal együtt lát.
Aki nem elfordul, ha elesel, hanem melléd ül a homokba, és a kezedbe ad néhány fehér kavicsot, csak hogy tudd: a boldogság nem magától jön, hanem azért van, mert mi is akarjuk."

"Ő a legszebb véletlen az életemben."

Fülszöveg:

Egy blogger lány.
Egy játék.
Egy random pasi.
És egy történet, amit mindenki olvasni akar.

Sage csak egy jó sztorit szeretett volna a blogjára – de helyette a zenei fesztivál legőrültebb játékában találja magát Logannel, a sráccal, akivel belesodródik a nyár legizgalmasabb kalandjába. Flört, randi, és egy kapcsolat, ami sokkal gyorsabban mélyül, mint a róluk szóló blogbejegyzések, amit több ezren követnek nap mint nap.

De vajon mi történik, ha mindez túl valóságossá válik?
Lehet egy nyári kaland örökre szóló?
Lehet igaz szerelem, ami csak játéknak indult?

(Pitypang, 2025)