Palotás Petra munkásságával elsőként 2021. novemberében találkoztam, melybe a Recepciós kisasszonyok trilógia kezdő kötetén keresztül nyertem bepillantást. Már annak a kötetnek az olvasása közben is azt éreztem, hogy az írónő különleges stílussal bír, rendkívül könnyen kialakult a harmónia a fogalmazásmódja és az én olvasatom között. Nem észleltem, hogy a lapok közé mélyedve elmennénk egymás mellett, hanem sokkal inkább ittam a szavait.
A kastélykert álma gyönyörűen kidolgozott, színekben gazdag - ráadásul keménytáblás - külsőt kapott. Véleményem szerint a fedlapon szereplő két gyermek, a mű legfontosabb szereplőit testesíti meg: Etelkát és Ferkét. Külön kiemelendő, hogy ez a mű Petra saját családi történetén alapszik, ezáltal valósághű és emlékezetes olvasmány számomra is.Zsoldos Etelka hirtelen csöppen bele a Fehérvárcsurgói Állami Gyermekotthonba, hiszen édesapja ott vállal munkát, ezáltal pedig egyértelmű, hogy neki és édesanyjának is a férfival kell tartania. Kezdetben nem lelkesedik a lány az ötletért, hiszen ő neméből kiindulva nem tanulhat együtt az intézetben élő fiúkkal, hanem messzebbi iskolába kell járnia.
Az otthon lakóinak mindegyike mögött keserves és nehéz múlt áll, azonban mindenkinek megvan az esélye egy boldogabb és új életre, mivel időnként érkeznek a kastélyba örökbefogadó szülők, akik szívesen ismerik meg közelebbről a gyermekeket. A tanítók odaadóak, némelyikük ugyan szigorú, de mindegyiknek ugyanaz a célja: felkészíteni a nagybetűs életre az ott élőket.
Etelka szülei, Julianna és János csupa szívvel fordulnak a fiúk felé és örömmel vendégül látják őket az ünnepekkor is. Ráadásul ilyen alkalmakkor többször megfordul a kislány osztálytársa és egyben legjobb barátnője, Vica is náluk.
Az oldalakba mélyedve lehetőségünk adódik jobban megismerni Ferkét, Zsigát, Andrist, Tónit és persze a többieket is. A kislány mindegyikükkel kialakít egyfajta kapcsolatot, viszont Ferke az, aki iránt valami mást kezd érezni - azonban idejekorán újabb események történnek, amelyek megakadályozzák, hogy a kettejük kapcsolata szorosabbra fonodjon.
A gyerekeken kívül bepillantást kapunk Kelemen Zsuzsanna és Szatmári Gergely mindennapjaiba is az intézet falain belül, illetve megismerhetjük a múltjuk egyik lényeges részét is, amely megválaszolja, hogy hogyan kerültek Fehérvárcsurgóra és mi a céljuk az ott léttel.
A kastélykert álma a 20.századi magyar történelem hátterét jeleníti meg, mely ugyan a történetszál alakulásában is nagy szerepet kapott - azonban személy szerint én örültem annak, hogy csekély jelentőséget képviselt a történetben. Palotás Petra rengeteg érzelmet vitt ebbe az alkotásba, akaratlanul is részévé válunk az intézet lakóinak, ezáltal bőrünkön érezhetjük a kastély falai közt szálló izgalmat, aggályokat és a szeretet erejét is.
Vajon egy gyerekkori ígéret képes beteljesedni az élet túlsó felén? Létezik a megbocsátás, ha ellentétek között köttetik a szerelem? Mik azok a dolgok, amiket életünk során napról napra magunkkal cipelünk?
Az írónő ebben a műben egy másik oldalát mutatta meg, őszintén szólva én sokkal jobban tudtam ezzel a regénnyel azonosulni, mivel a téma amúgy is érdekel, ráadásul Petra lendületesen vezette a cselekményszálat és egy pillanatra sem engedte lankadni az olvasó figyelmét. A kastélykert álma olvasása közben a gondolataim az intézet falain belül maradtak és kíváncsian vártam, hogy Etelka milyen érzésekkel, kalandokkal éli meg mindezt.
Összegezve, Palotás Petra regénye kétségtelenül magával ragadt, egy elgondolkodtató és szórakoztató világba repített. Kettős érzelmek kerítettek hatalmukba az oldalakba temetkezve: feszengtem, ugyanakkor gondtalannak éreztem magam. Ez az ambivalencia az utolsó fejezetekhez érkezve teljesedett ki igazán, ezzel uralva az egész művet. A kastélykert álma könnyedén belopta magát a szívembe, egyszerűen lenyűgözött!
"Elválni valakitől, akit a szívébe zárt az ember, maga a borzalom."
"(..) el kellett fogadnia, hogy a múlt hatalmával szemben tehetetlen. Hogy ezekben a helyzetekben meg kell adnia magát a gyermekkori emlékeinek."
"Ha szereted, elengeded. Ha szeret, visszajön."
🌟
Fülszöveg:
Egy gyermekotthon krónikája
1950-es évek, Fehérvárcsurgó
Etelka egy reggel arra ébred: édesapja megbízást kapott, hogy az iskolaigazgatói állását maga mögött hagyva vegye át a Fehérvárcsurgói Állami Gyermekotthon vezetését. A serdülőkor küszöbén álló kislány a már kirepült idősebb testvérei nélkül csöppen a fiúk lakta nevelőintézetbe, ahol életének egyik legfontosabb időszaka veszi kezdetét.
Milyen sorsok keresztezik egymást a Károlyi-kastély falai között? Mekkora hatással vannak egymásra a vélt és valós barátságok? Meg tudnak-e birkózni a gyerekek az élet és a társaik által rájuk rakott terhekkel? Kik lesznek azok a nevelők, akik örökre nyomot hagynak bennük?
Sóvárgás, remény, irigység, versengés és a családpótló szeretet utáni vágy bújik meg a kastély kertjének ősfái között.
Palotás Petra legújabb regényének különlegessége, hogy a szerző saját családjának a históriáját vette alapul: az éveket, amikor az apai nagyszülei igazgatták a fehérvárcsurgói intézetet. Emlékek, anekdoták, tények és az írói fantázia keveréke keltik életre ezt az érzelmekkel teli történetet, amelyben minden korosztály megtalálhatja a számára értékes üzenetet.
(Álomgyár, 2022)