Általában könnyedebb, zsáner szempontjából pedig lendületesebb olvasmányokat szoktam olvasni - nagyrészt romantikát, erotikát, krimit vagy thrillert. Alkalmanként mégis eljutok arra a sarkalatos pontra, amikor valami másabb, komolyabb témájú kötetre van szüksége a lelkemnek, amely szembesít az élet embertelen és kegyetlen oldalával. Eva Mozes Kor és Lisa Rojany Buccieri kötete már a megjelenés előtt felkeltette az érdeklődésem, mégis csak most éreztem elég erősnek magam ahhoz, hogy belemélyedjek Az auschwitzi ikrek világába.
Már többször olvastam erről az időszakról, ennek ellenére mindig új tapasztalatokat szerzek ezekben a történetekben. Auschwitz az a hely, ami megfosztotta az embereket, a világot. Egy tragédia helyszíne, mégis az embernek szüksége van arra, hogy időről időre felevenítse a zsidóüldözéseket, ezzel is megemlékezve az emberiség gyarló mivoltáról.
Történet:
Éva és Mirjam egypetéjű ikrek, akik egy román faluba, Porcra születtek. Az édesanyjuk kiskoruktól kezdve egyforma ruhákba öltöztette őket, aminek következtében hamar kialakult az a szokás, hogy a családi eseményeken a résztvevők tippelték meg, hogy melyik lány kicsoda. Az ikrek élvezték a figyelmet, sőt előbb-utóbb rájöttek arra, hogy jó dolog megviccelni másokat és rendszeresen szerepet cseréltek.
A család az egyetlen zsidó közösség a falujukban, s amikor egy nap hírt kapnak az üldözésekről, akkor ők is megrémülnek. Kezdetét veszi az iskolán belüli szidalmazás és gyűlölködés a két lány irányába, akik nem igazán tudják kezelni a helyzetet és nap, mint nap összetört szívvel térnek haza. Az édesapa elutazik egy rokonával, hogy felfedezze lehetséges új otthonukként Palesztinát, de az édesanya nem akar elköltözni - szereti a hazáját és nem tudja elképzelni, hogy máshol éljen.
Rövid időn belül a helyzet tetőfokra hág és a család már egy kicsit sem érzi biztonságban magát. Ezért döntenek úgy, hogy megpróbálnak átszökni a határon, de a telek határhoz érve fegyvert fognak rájuk és visszaparancsolják őket a házukba. Az édesanya egy rettentő betegség áldozatává válik, így a szomszéd faluban élő zsidó asszony nyújt segítséget a lányoknak a háztartás vezetésében.
Egy nap két csendőr jelenik meg a háznál, akik megparancsolják a családnak, hogy két órán belül készüljenek el, mert vonatra szállnak és Magyarországra utaznak a háború végéig. Hazudtak nekik, ugyanis egy zsúfolt, levegőtlen marhavagonon kellett utazniuk hosszú órákat, míg el nem érték az úticélt: Auschwitzot.
A családot már a leszállást követően kettéválasztották, a két lányt máshová állították az embertömegben. A haláltáborban az ikrek “különleges bánásmódban” részesültek, orvosi kísérleteket végzett rajtuk a híres dr. Josef Mengele.
Hogyan sikerül a lányoknak átvészelniük a haláltábort? Milyen brutalitással kell szembenézniük? Miként élhet az ember, miután minden kíméletlenséget megismert?
Véleményem:
El kell mondanom, hogy egyáltalán nem azt kaptam a műtől, amire számítottam. Mert Az auschwitzi ikrek című alkotásban számos fotó fellelhető, mely segít eligazodni a különböző helyzetekben és megérteni a történetben leírtakat. Ezáltal sokkal kézzel foghatóbbá válik a történet, s némely résznél szinte külső szemmel figyeltem már saját magamat is, ahogy beleolvadok a sorokba.
Alapvetően a kötet nem a haláltáborról vagy az ottani emberekkel történt kegyetlenkedésekről szól, hanem sokkal inkább Éváról, egy tízéves kislányról, akinek szembe kellett néznie egy irgalmatlan világgal és a testvérét védve túl kellett élnie mindazt a szörnyűséget, amit a zsidóüldözés okozott: például iskolai mocskolódás, lélekfacsaró helyzetek, emberi kísérletek, gázkamra.
Az auschwitzi ikrekben nemcsak a főszereplő gyermekkorát és a haláltáborban átélt napjait ismerhetjük meg, hanem Éva későbbi életét is. Megtudhatjuk, hogy a kislányból felcseperedett nő, hogyan élt Auschwitz felszabadítása után, és melyek voltak a legfontosabb értékek számára, amit egész életében képviselt.
Eva Mozes Kor és Lisa Rojany Buccieri közös könyve fájdalmas, torokszorongató, mégis valósághű! Egy olyan történetet tártak elénk, amitől az olvasó nem tud szabadulni, mert a gondolataira telepszik és hatással van az érzéseire. Különleges és egyben tanulságos történet a reményről, az élni akarásról és a jobb jövőhöz való ragaszkodásról!
Kedvenc idézetek:
"Zsidók voltunk, vagyis bűnösök."
"A forró toll elkezdte beleégetni a számokat az alkarom külső oldalába: A-7063.
– Ne! – kiabáltam. – Ez fáj!
Olyan erővel ficánkoltam és vergődtem, hogy nem tudtak teljesen mozdulatlanul tartani. Így az én számom elmosódott lett.
Aztán Mirjamot tetoválták. Ő nem küzdött, mint én. Az ő száma A-7064 volt. Neki teljesen tisztán látszott a bőrén."
"A túlélés volt a legfontosabb. Tudtuk, hogy csak a kísérletek miatt vagyunk még életben. A természet szerencsés véletlene miatt.Mert Mengele ikrei vagyunk."
"(..) úgy képzelem el, hogy a megbocsátás egy nagyon magas hegy csúcsán helyezkedik el. A hegy egyik oldala sötét, sivár és nedves, és nagyon nehéz felmászni rajta. De azok, akik megküzdenek és feljutnak a csúcsra, megpillantják a hegy másik oldalát, amelyet virágok borítanak, a levegőben fehér galambok és pillangók repkednek, és süt a nap. A csúcson állva mindkét oldalt látjuk. Hány ember döntene úgy, hogy visszamegy a sötét, sivár oldalra ahelyett, hogy lesétálna a virágokkal borított napsütésben?"
További információ:
- Olvasásom: 2022.06.24.
- Kiadó: Alexandra
- Oldalak száma: 272 oldal
Mirjam több mint a testvérem. Ő a másik felem. A túlélésünk függ egymástól.
Éva és Mirjam az életüket köszönhetik annak, hogy ikrek. Ám könnyen lehet, hogy ami rájuk vár, az a halálnál is rosszabb.
1944 nyarán Mózes Évát a családjával együtt Auschwitzba deportálták.
A családot a megérkezést követően szétszakították, a szülőket és a két nagyobb lánytestvért azonnal a gázkamrába vitték, az alig tízéves Évát és ikertestvérét, Mirjamot viszont átadták annak az embernek, akit azóta is mindenki a Halál Angyalaként ismer: dr. Josef Mengelének.
A táborban az ikrek kiváltságban részesültek, például megtarthatták a saját ruháikat, ugyanakkor Mengele iszonyatos orvosi kísérleteinek alanyaivá váltak. Nap mint nap küzdeniük kellett a túlélésért, és a legtöbbjükkel vagy a szörnyű kísérletek végeztek, vagy a betegség és az éhezés.
Az auschwitzi ikrek egyszerűen megírt, érzelmekkel telített, ám meghökkentő tárgyilagossággal elmesélt történetében megismerhetjük egy kislány kitartó harcát a túlélésért, ebben a kivételesen kegyetlen világban.