Whitney G. : Two Weeks Notice - Felmondólevél

Az idei évben megfogadtam, hogy szeretnék több könnyed olvasmányt megismerni. Mert szerintem tökéletes kikapcsolódás a fárasztó munka után – vagy közben. Ha egy olyan világba csöppenek, ahol nem kell gondolkodnom, akkor legalább egy picit lenyugodhatnak az agytekervényeim. Emiatt csaptam bele Whitney G.-nek egy másik kötetébe is. A Barátod, Carter című olvasmányt tavaly nyáron olvastam el, s nagyon szerettem a kiszámíthatósága ellenére is. Bíztam abban, hogy hasonló élményt szerzek az írónő következő története által!

Kirsch Ákos: Ébredés

Kirsch Ákos stílusa, fogalmazásmódja nem idegen számomra, hiszen már szinte az összes regényét szerencsém volt elolvasni. Zsánerileg nagyrészt a krimi és a kaland világában mozog, habár eme vonalat általában mással is párosítja, mint például misztikus iránnyal, akciódús elemekkel, fantasy jellemvonásokkal vagy akár horror vonásokkal is. Meglepetésként ért, hogy legújabb regénye ennek ellenére nem a már megszokott krimi vonulatába tartozik, hanem az Ébredés című mű egy akciódús sci-fi horrorisztikus szegmensekkel tarkítva.

Robert MacLeod: A végső erő (Omega 1.)

 

Alapvetően a sci-fi regények nem tartoznak a zsánereim közé, ennek fő oka, hogy szinte egyáltalán nem is olvastam még hasonló kategóriájú kötetet.
Őszintén szólva az első pillanattól kezdve egy pici félelmet éreztem magamban – ami szerintem normális, legalábbis nálam máskor is előfordul, ha olyan olvasmányba vetem bele magam, mely a komfortzónámon kívül esik. Nos, az Omega trilógia első kötete durván feszegette a korlátaimat, s ezt egyáltalán nem rossz értelemben mondom, sőt...

Sssh! (szerk. : Alex L. Hooper, Monos Anett, M. Z. Chapelle)

A C&H Projects gondozásában megjelent Sssh! című antológia elolvasására volt lehetőségem még decemberben. Korábban egyetlenegy ilyen műfajú művet ismertem meg – a NewLine Kiadó által kiadott Lelkünkből, szeretettel alkotást -, így kíváncsian, ugyanakkor picit félve kezdtem bele a 342 oldalas kötetbe.