Angelika neve számomra eddig is garancia volt az izgalmas, páratlan élményű olvasmányokra, ám úgy vélem, hogy akinek fenntartásai vannak a regényeivel szemben, azt az Átkozottak sikeresen lerombolja majd.
A külcsín egyszerűen gyönyörű, szerintem zseniálisan utal a történetre, és kitűnően passzol a fülszöveghez, a címhez is.
Történet:
Átskovács Krisztina hosszú ideje kutatja a Rudolf trónörökös és Mary von Vetsera közötti kapcsolatot, illetve rejtélyes haláluk körülményeit. Egykori tanára – aki emellett régi barátja - továbbít neki egy naplótöredéket, melyet Kövesdy Katinka írt, aki szintén köthető a Habsburg királyi udvarhoz. Akkoriban egy bizonyos szövetség munkálkodott azon, hogy egy átkot beteljesítsen. Tizenhárom halál vár a családra.
Egy bécsi telefonhívás miatt rögvest oda kell utaznia szereplőnknek.
A bárónő maradványai nemsokkal korábban eltűntek a temetőből, a sírfosztogató kilétét teljes homály fedi. Csakhogy kisvártatva különös módon előkerülnek, Leon Berger nyomozó és csapata bízik abban, hogy ezúttal az elkövető hagyott valami nyomott, ami által fülön csíphetik.
Krisztina próbál a múlt mélyére ásni, miközben a jelenben is akadályokba ütközik. A nyomozó kedvesen viselkedik vele, ami azért furcsa, mert előzőleg rideg és elutasító volt vele szemben – a nő úgy érzi, hogy a férfi szimpatizál vele, azonban ez a gondolat megreked, amikor megismerkedik Berger feleségével. Ezenkívül hajdani szeretője is próbál újra a közelébe férkőzni a nő folyamatos hátrálása ellenére.
A nyomozó rendőri őrizetet rendel Krisztina mellé, mikor kiderül, hogy a sírfosztogató kifejezetten neki üzen, ráadásul távoli kapcsolatban van a nő a hajdani bárónő vérvonalával. Andreas hatalmas felfedezést tett, melyet azonnal szeretne megosztani egykori tanítványával, ugyanis olyan dokumentumokra bukkant, amelyek mindkettőjük érdeklődését kielégíthetik.
Főszereplőnk meg tud küzdeni mindazzal, ami rá vár? Mi a múltbéli és mi a jelenhez köthető igazság?
Véleményem:
R. Kelényi Angelika a tőle megszokott lenyűgöző stílusban, izgalmas és érdekes elemekkel tarkítva tárja elénk legújabb regényét. A történet két idősíkban íródott, mely szimultán szolgál érdekességekkel, illetve kalandos és váratlan fordulatokban részesít.
Lehetőségünk van Krisztina szemén keresztül visszatekinteni és megismerni a Habsburg-házban történteket, illetve esélyünk van felfedni a baroneszi sírfosztogató kilétét, ezáltal egy bravúros nyomozásban részt venni.
A szereplők jól kidolgozottak, valósághűek voltak. Krisztina minden történészi munkájához köthető mániája ellenére is nagyon szimpatikus volt. Nagyon szerettem a karakterét!
Voltaképpen az elkövető kilétére különösebb észrevétel nélkül derült fény, ennek dacára a történet ugyanannyira élvezetes maradt, sőt talán ezáltal vált veszettül szenzációs olvasmánnyá.
Az Átkozottak számomra elsőrangú élményt nyújtott, kimagasló érzelmeket váltott ki belőlem. Angelika káprázatosan forgatta a szálakat, a két idősík összeolvasztásával mindent elsöprő erővel férkőzött a gondolataimba.
Tulajdonképpen a regény végeztével egyetlen gondolat furakodott az agyamba, miért nem olvastam az írónőnek az Ártatlan sorozatát eddig?
Olyan szinten lerombolta a történelmi regényekkel szembeni tiltakozás-hullámomat, hogy igazán a szívem mélyéről azt éreztem, hogy miért ellenkeztem mostanáig?
Az általam megismert Angelika-könyvekkel kapcsolatban azt érzem, hogy számomra ez az alkotás az, ami komolyan elfoglalhatja a legmagasabb helyet az élményeim közt. Még csak az elejébe lapoztam bele, majd váratlanul falni kezdtem a betűket, s csak az utolsó oldalaknál eszméltem fel! Letehetetlen, szórakoztató, egy igazi gyöngyszem!
Kedvenc idézeteim:
"Nem szeretem a golyóstollat: nem lehetett kiradírozni. Olyan végleges volt minden tollvonás: megváltozhatatlan, kitörölhetetlen."
"Gyönyörű, érzéki pillanatok, és gyötrő, fájdalmas pillanatok váltják egymást.."
"Szerinte a halálban egyesülnek az egymásnak teremtett lelkek, megszabadulunk a világ mocskától, és földöntúli boldogság vár ránk. (..) Nem kell többé a szennyel, a kényszerrel, a ránk erőltetett feladatokkal foglalkoznunk, csak egymással. Eltűnnek a különbségek, nem lesznek zavaró tényezők, mint társadalom és házasság és elvek meg fájdalmak, csak a könnyűség érzete és a szeretet."
További információk:
- Olvasásom: 2021. november 10. - november 13.
- Kiadó: Álomgyár
- Oldalak száma: 316 oldal
Az átok megtalál…
Átskovács Krisztina történész évek óta kutatja a Habsburgok történetét. Különösen érdekli Rudolf trónörökös és Vetsera Mária bárónő kapcsolata és haláluk körülményei. Egy nap rejtélyesen eltűnnek a temetőből a baronesz maradványai, majd meglepő körülmények között kerülnek elő, ezért Krisztina Bécsbe utazik, hogy egy osztrák nyomozóval a végére járjon a bizarr esetnek. Ha sejtette volna, milyen veszély leselkedik rá, biztos, hogy kétszer is meggondolja, nekivágjon-e ennek a félelmetes kalandnak.
Átok ül a Habsburg családon. Egy átok, mellyel Batthyány gróf özvegye sújtotta a császárt és minden leszármazottját. A nép még 1867-ben is erről beszél. Azt suttogják, tizenhárom erőszakos halálnak kell történnie a Habsburg családban ahhoz, hogy megtörjön a rontás. Ahogy telnek az évek, az átok beteljesedni látszik… Erzsébet királyné félelme nem alaptalan. Egy titkos szervezet, mely nem nézi jó szemmel a kiegyezést, azon munkálkodik, hogy segítsen a sorsnak…
A szálak végül összeérnek. Krisztina kezében futnak össze, de vajon túléli a múlt és a jelen hátborzongató összefonódását? Létezik síron túli szerelem?
R. Kelényi Angelika titokzatos, kiszámíthatatlan regénye két idősíkon fut, napjainkban és az 1800-as években. Ahogy azt az írótól megszokhattuk, az izgalmas, fordulatos krimi cselekménye a fantázia szüleménye, ugyanakkor a kor szellemét és eseményeit valósághűen ábrázolja.