Diana Hunt: Őrületbe kergetsz (Őrületben 1.) - előolvasás

A regény borítója és fülszövege annyira intenzív hatással van az emberre, hogy egyszerűen képtelenség lelki fájdalom nélkül nemet mondani rá, ha szembejön velem. Már a NewLine kiadó beharangozójakor azt éreztem, hogy teljesen megvett magának és olyan nincs, hogy csalódást fog okozni. Nem is okozott, sőt!

Történet:

Az egyik motelszobában egy férfi készülődik a fürdőszobában. Közben valaki betöri a szoba ajtaját és többször is szúr a késsel. Ráadásul kihívja a rendőrséget és bevallja, hogy ő ölte meg. Mármint ő volt, de nem mint Conor Foster, hanem a másik személyisége. Állítja, hogy a nyers, erőszakos Lenard volt a tettes és neki semmi köze sincs hozzá. A tettes valóban a férfi másik személyisége lenne? Vagy csupán mesterien tud színészkedni?

Conor nem kerül börtönbe – egyenlőre -, ideiglenesen egy elmegyógyintézetben helyezik el. Dr. Nathalie Lawson feladata lesz megítélni, hogy a férfi valóban disszociatív személyiségzavarban szenved-e, vagy csak kitalálta mentőövként Lenard Axe személyét.

A Bridewood elmegyógyintézetben sok szellemi betegségben gyötrődő ember kapott szállást, ám a folyamatos kezelések és megfigyelések, miatt számos ápolóra, terapeutára van szükség. Az igazgató mindent megtesz azért, hogy határozottan, kilengések nélkül vezesse az intézetet. Ám furcsa módon a legújabb beteg megérkezése óta számtalan különös helyzetbe kerültek a dolgozók.

A pszichiáter igyekszik Conor bizalmába férkőzni, hogy többet megtudjon a férfi gyermekkoráról, az életéről, illetve a gyilkosságról is. Közben észrevétlenül olyan bizarr érzelmek kezdenek kibontakozni benne, amiket sehová sem tud tenni. Sőt az egyik ápoló viselkedése is kezd furcsa lenni, mintha titkolózna.
Elvesztett beléptetőkártya, kíséret nélkül hagyott beteg, abszurd kijelentések.
Mi állhat a dolgok háta mögött? Kiderül az igazság azelőtt, hogy a pszichiáter összetörne és elvesztené saját maga felett a kontrollt?

Véleményem:

Diana Hunt stílusa átütő és megragadó, egyáltalán nem tűnt fel az, hogy az Őrületbe kergetsz a második regénye. A történetszálat, a cselekmények- és érzelmek sokszínűségét tekintve, minimum olyan írónak látszódik, aki legalább öt-hat regényt tudhat maga mögött. Nem olvastam a legelső művét, ám ebben a kötetben a letehetetlenségi szint egyik legmagasabb fokát sikerült elérnie.

A pszichothriller elemeit, vonásait olyan szinten keverte a cselekményszálba és olyan furfangos csavarokkal tarkította a könyvet, amilyennel már régóta nem találkoztam – szinte tökéletes volt. Azt hiszem, hogy mindent elmondok azzal, hogy két nap leforgása alatt átforogtak kezeim közt az oldalak. S mindeközben egy briliáns és frenetikus élménnyel gazdagodtam.

A karakterek személyisége, jellemvonásai kiforrottak voltak. Az olvasó egyáltalán nem kételkedik abban, hogy bármelyikük lódítana, sőt.. annyira valósághűnek tűnnek, mintha közelről ismernénk őket.
Az események nagyon tetszettek, izgatottan vártam, hogy jöjjön a „bumm”. Jött is, ám akkora robbanást okozott, hogy teljesen transzba estem! Csak forgattam a fejem, hogy mi történik és próbáltam felfogni a felfoghatatlant.

Diana Hunt által az év egyik legjobb olvasmányát ismerhettem meg. A benne lévő fordulatok, a megválaszolatlan kérdések és a letehetlenség tetőfoka miatt bátran merem ajánlani minden thriller kedvelőnek!

Az Őrületbe kergetsz megragad, összezavar és darabokra szaggat! Megkérdőjelezed majd önmagad is, s csak várod, hogy megemésztődjenek a történtek! Egy igazi érzelmi spirálba tesz, ahonnan nem lesz kiút! 

Kedvenc idézetek:

"Életünkben, az elszalasztott lehetőség gondolata, kínzó kísértésként vesz üldözőbe. Viszont van az, ami ennél mardosóbb, gyötrelmesebb fájdalmat képes okozni: Az, amit már megtettünk."

"Az érzelmek óriási hatalommal bírnak. Az életben ez az egyetlen dolog, ami képes mindent megváltoztatni."

"A szörnyeket nem az ágyad alatt kell keresned. Ők a fejedben várakoznak szép csendben."

További információ:
- Olvasásom: 2021.október 26. - október 27.
- Kiadó: NewLine
- Oldalak száma: 350 oldal

Fülszöveg:

„Megöltem Winklert, mégis ártatlan vagyok.”

Conor Fostert egy brutális gyilkosság helyszínén fogják el. Testét ellepi az áldozat vére, a késen lévő ujjlenyomat tökéletesen egyezik az övével.
Állítása szerint a tettes Lenard. Lenard Axe, nem más, mint elméjének a másik lakója.
Szabadságát ugyan elveszti, de börtön helyett a Bridewood elmegyógyintézet foglya lesz.
Dr Nathalie Lawson vállát súlyos teher nyomja.
Megállapítani, hogy valaki többszörös személyiségzavarban szenved, vagy mesteri színjáték kíséretében csupán hazudik, embert próbáló feladat.
Főleg, ha a doktornő gondolatait más is leköti. Ami eleinte csak furcsa, majd rémisztő érzéseket kelt benne.
Az új beteg és a hátborzongató események között párhuzamot vonni őrültség lenne.
Vagy talán mégsem?