Ellyne fantasztikus történeteket ír, melyben színvonalasan fogalmaz és a lehető legtöbb érzelmet megjeleníti a lapok rengetegében. Regényeiben a drámai cselekmény, a romantika és az erotika tökéletes egyveleget alkot. Művei cselekménygazdagok, melyek színesek és sokrétűek. Az írónő egyedi stílussal rendelkezik, választékosan és nyomatékosan használja a szavakat a köteteiben.
A
történetről:
Mila és
Reed kapcsolata kezdetektől fogva megpecsételődött a családjaik viszálya miatt:
mindketten a saját rokonukat védik, még akkor is, ha előttük is titok, hogy mi
is történt valójában. Sokszor okoztak fájdalmat egymásnak a bántó szavakkal,
amelyek mély sebet ejtettek rajtuk.
Egyik este
Mila látott valamit, amit azonnal el szeretett volna mondani Masonnek, azonban
az utca kivilágítatlan részén elgázolják, s végül egy kórházban ébred fel. A
lány elég súlyos sérüléseket szenvedett, napokig kómában volt, rengetegen
aggódtak miatta. Miután kikerül a kórházból furcsa dolgokat vesz észre, mintha
Reed és a barátai máshogy viselkednének vele. Sokkal kedvesebbek, segítőkészek
és nem pusmognak a háta mögött.
Mila nem
tudja, hogy mi változtathatta meg így a fiút, Reed pedig nem mond neki semmit ezzel
kapcsolatban. Fokozatosan megismerkednek egymással, félretéve a kialakult
utálatot és haragot egymás iránt. Egyre többet találkoznak, egyre közelebb
kerülnek egymáshoz – ezt pedig a körülöttük lévők többféleképpen fogadják.
Ám a két
fiatal között továbbra is titkok vannak, amik talán megváltoztathatnak mindent,
ha fény derülne rájuk. Hogyan lesz az utálatból szerelem? Mennyi terhet bír el
a válluk, ha a boldogságuk megtartásáról van szó?
Vélemény:
Vegyes
érzelmek alakultak ki bennem az olvasás során. Haragudtam, szerettem, aggódtam
és egyetértettem. Az írónőnek köszönhetően a történet minden egyes emócióját át
tudtam érezni, aminek hála még erősebben megéltem a főszereplőinkkel
történteket.
A Fagyos
december egy szívet melengető, megdöbbentő mű a szerelemről, a reményről és az
elengedésről. Mila és Reed hosszú ideig az őseik viszálya miatt érzett haragot
és gyűlöletet egymás iránt, azonban tragédiának kellett történnie ahhoz, hogy
megértsék a családjuk múltja nem bélyegezheti meg a kettejük kapcsolatát.
Ellyne
kellő érzékiséggel, olvasmányosan írja le a fiatalok egymásra találását. Nem
erőltetett a közeledésük egymás felé, hanem minden pillanat adott a szerelembe
eséshez.
Az olvasmány könnyeket és mosolyt is kicsalt belőlem, ezt pedig köszönöm az írónőnek!
Idézetek a könyvből:"Kiabálj velem, dühöngj, beszélj hozzám, de ne fordíts hátat!"
"Haladj lépésenként. Tapasztalj, és jönni fog. Változtatni pedig mindig tudni kell."
"Van, hogy képesek vagyunk akkor is mást hibáztatni a fájdalmainkért, amikor valójában magunknak okoztuk, mert az egyszerűbbnek tűnik, mint a felelősségvállalás."
"Látni, ahogy a könnyeiddel küszködsz (..) Képes megölni."
"A család számunkra jelenthet bármit. Mindenkinek mást. Lehet egy állat, egy partner, egy szülő. Vagy mindenből kettő. Lehet csonka család, mint az enyém. De egy biztos,hogy a család, az mindig család marad, még akkor is, ha mások az ellenkezőjét állítják."
"Mert ez ilyen.
Egyszer csak megtörténik.
Aztán zuhansz…
Menthetetlenül.."