Első benyomás, külcsín:
Nekem nagyon tetszik a regény borítója: egyszerű, mégis tökéletes harmóniában áll a történettel és a fülszöveggel is. Rögtön szembesíti az olvasót a mű által feldolgozott témával: egy balettimádó nő életét ismerhetjük meg.
Az írónőtől még nem volt szerencsém olvasni, így nem tudhattam előre, hogy milyen stílusban és megfogalmazásban ír. Azonban úgy érzem, hogy eme regénye a legjobbkor talált rám: írásmódjának köszönhetően olvastatta magát a történet, s hamar otthonra leltem a sorok között!
"Hófehér lélekkel, ártatlanul vágunk neki a világnak gyerekként. Aztán a keserű tapasztalatok szépen lassan bemocskolják ezt a tiszta lelket. Vannak, akiken csak apró foltokat hagy; van, akinél az egészet sötétre színezi. Hol rontjuk el? Mindig azt mondjuk, nem érdekel mások véleménye, mégis a lelkünket tudja szétmarcangolni egy-egy elejtett kijelentés vagy cselekedet."
Anna már gyermekkorától kezdve igazi híres balett-táncos szeretne lenni, s ennek eléréséért minden alkalmat megragad. Jelenleg Budapesten él Noémivel, aki az egyetlen és egyben legjobb barátnője. A nő jelentkezett több külföldi tánciskolához is, mely által végre megtapasztalhatja az igazi balettezést és magasabb szintre léphet karrierje. Biztos abban, hogy ettől a céltól semmi sem tántoríthatja el: minden egyes napja be van osztva, ezzel is rendszerességet tartva mindennapjaiban.
Hamar megrendül az Annában kialakult kép, amikor egy buliban találkozik egy férfivel. Ádám gyönyörű szemei azonnal megbabonázzák a nőt, annak ellenére, hogy tudja nem érezhet vonzalmat a férfi iránt, mert az csak kétségekbe vonná az általa kitűzött célt. Azonban idő előtt bebizonyosodik, hogy a nő nem igazán tudja türtőztetni magát a férfi bámulatos személyiségével szemben.
Anna balettoktatóként és felszolgálóként tevékenykedik, ahol egyre többször fut Ádámba „véletlenül”. Kettejük közt kezd valami több kibontakozni, mint barátság. Habár a nő nehezen bízik meg a másik nemben a régebbi rossz tapasztalatai miatt, mégis hajlandó esélyt adni a dolognak – legalább, míg nem érkezik válasz a külföldi tánciskolától. Hogyan döntene akkor, ha pozitív visszajelzést kapna az iskolától, de mégis ide húzná a szerelem?
A férfi egy kihagyhatatlan lehetőséggel áll a nő elé: szerepeljen a klipjükben táncosként – a nő rábólint. Ám ekkor fogalma sincs még arról, hogy ezzel egy hatalmas lavinát indít el. Patrik, a tánctársa egyre közelebb kerül hozzá, miközben Ádám is a szívébe férkőzött már. Kiben látja Anna a jövőt? Hogyan fog dönteni a nő az életével kapcsolatban?
"Lehet, hogy az ellentétek tényleg vonzzák egymást. Mint a mágnesek ellentétes pólusai. Talán pont olyan embert keresünk magunk mellé, akár barátot, akár szerelmet, aki megtestesíti azt, ami belőlünk hiányzik. Minden álmodozónak szüksége van egy realistára, hogy néha visszarántsa a földre, és minden realistának szüksége van egy álmodozóra, hogy olykor megmutassa neki: a világ igenis lehet csodaszép."
Őszintén szólva picit tartottam a regénytől az olvasás kezdetekor, tekintve, hogy egy általam még nem ismert magyar írónő művéről van szó – picit tartózkodó vagyok a számomra új szerzők megismerésében. Viszont teljes mértékben kijelenthetem azt, hogy Tormási Vyktória az egyik olyan írónő, aki megcáfolta ezt a gondolatot.
Az írónő saját stílussal rendelkezik, választékosan használja a szavakat és minden egyes mondatáról árulkodik a megfontoltság. Talán a témaválasztás mellett mindezeknek köszönhető az, hogy a Rólunk szólt ennyire olvasmányos, lendületes történetté vált.
"Olyan törékeny az élet, mi mégis perceket, órákat, napokat, sőt éveket pazarolunk haragra, gyűlöletre, veszekedésre."
A Rólunk szólt az igaz barátságot és a valódi szerelmet boncolgatja mind cselekményi, mind érzelmi síkon. Szerettem a karaktereket, mindegyiket egytől egyig a jó és a rossz tulajdonságaik ellenére is. Velük együtt nevettem, s velük együtt sírtam. Minden egyes mozzanatot át tudtam élni velük, ami miatt csak még pozitívabb kép alakult ki bennem az olvasási élménnyel kapcsolatban.
Maga a történet bebizonyítja azt, hogy nem határozhatjuk meg előre az életünk minden pillanatát, mert bármikor történhet valami, ami keresztül húzhatja a számításainkat. S alapvetően fog is történni, mert ritka az, ha az ember jövőjében minden megtervezett perc beteljesedik. Ezen felül példát mutat a kilátástalanságból és a reménytelenségből, valamint nem utolsósorban szeretetet is nyújt az olvasónak.
Ajánlani tudom mindenkinek, akit nem riaszt meg egy szívet tépő, gyönyörű történet! Mert garantálom, hogy a Rólunk szólt apró cafatokra szaggat majd, hogy az utolsó oldalakon újra felépíthessen!
"A jövő a legbizonytalanabb."
